Pauli Richárd
| Pauli Richárd | |
 | |
| Pauli Richárd az 1860-as években | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Paulikovics Richárd |
| Született | 1835. november 24. Rákfalu |
| Elhunyt | 1901. január 3. (65 évesen) Budapest |
| Házastársa | Markovits Ilka (h. 1869) |
| Gyermekei | Mariska (* 1864) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Aktív évek | 1857—1900 |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | tenor |
| Tevékenység | operaénekes, énektanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pauli Richárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berzéki Pauli Richárd (Pauli Rikhárd, született Paulikovics Richárd) (Rákfalu, 1835. november 24. – Budapest, 1901. január 3.) magyar operaénekes (tenor), a Zeneakadémia énektanára.
Élete[szerkesztés]
Nagyszombatban járt iskolába, templomi kórusban énekelve már gyermekként feltűnt tehetsége. Bécsbe ment, ahol a hangját képezte, zongorázni és hegedülni tanult.
1857-ben lépett fel először Pozsonyban. Ezt követően Olmützben, Grazban, Brünnben, Krakkóban, Bukarestben és Brassóban énekelt. 1859-től a kolozsvári társulat énekese volt. 1862-ben Pestre szerződött: április 22-én Elvino (Bellini: Az alvajáró) szerepében debütált a Nemzeti Színházban. 1884-ben átkerült a megnyíló Operaházba. Itt volt búcsúfellépte 1890. május 5-én: ekkor Almaviva grófot énekelte Rossini Sevillai borbélyában. Ebből az alkalomból megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Száznál több szerepből álló repertoárján a lírai szerepek domináltak, de megfelelő énekes híján sok hőstenor szólam eléneklésére is kényszerült.
1882-ben, a zeneakadémiai képzés kibővítésekor, Liszt Ferenc kérésére kezdett el tanítani. Legnevesebb tanítványai Küry Klára és Takáts Mihály voltak.
Az éneklés mellett dalok komponálásával is foglalkozott, nyomtatásban 1871-ben jelent meg egy dala. 1895-ben pedagógiai munkát adott közre, Az énekművészetről címmel.
Főbb szerepei[szerkesztés]
- Auber: A fekete dominó — Massarena
- William Balfe: A négy Haymonfi — Olivier
- Vincenzo Bellini: Az alvajáró — Elvino
- Bertha Sándor: Mátyás király — Ridolfo
- Bizet: Carmen — Don José
- Császár György: A kunok — Andorási
- Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia — Sir Edgard Ravenswood
- Donizetti: Rohani Mária — Richard gróf
- Donizetti: Linda di Chamounix — Arthur
- Donizetti: Lucrezia Borgia — Gennaro
- Erkel Ferenc: Hunyadi László — V. László király
- Erkel Ferenc: Dózsa György — Bornemissza
- Erkel Ferenc: Névtelen hősök — Mózsi
- Erkel Sándor: Csobánc — Szigliget ura
- Fáy Gusztáv: Kamilla — Olivades
- Fáy Gusztáv: Cornaro Katalin, Ciprus királynéja — Gerard
- Friedrich von Flotow: Márta — Lyonel
- Gounod: Faust — Faust
- Jacques Fromental Halévy: A zsidónő — Léopold herceg
- Huber Károly: A víg cimborák — Laci
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották — Raoul
- Meyerbeer: Ördög Róbert — Raimbeaud
- Mozart: A varázsfuvola — Tamino
- Otto Nicolai: A windsori víg nők — Fenton
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély — Almaviva gróf
- Verdi La Traviata — Alfred Germont
- Verdi: Rigoletto — A mantuai herceg
- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Dávid
- Wagner: A bolygó hollandi — Erik
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon
- A Zeneakadémia honlapján
- 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból (1838–1885). Vál.: Staud Géza. Budapest, 1989. Múzsák Közművelődési K.
