Möller István
| Möller István | |
| Született | Möller István Károly 1860. április 9. Mór |
| Elhunyt | 1934. szeptember 30. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Steller Margit |
| Gyermekei | Möller Károly |
| Foglalkozása | építész, egyetemi tanár, akadémikus |
| Tisztsége | egyetemi oktató (1914–1932) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (31-1-74/75)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Möller István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Möller István Károly (Mór, 1860. április 9. – Budapest, 1934. szeptember 30.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1927).
Családja és származása[szerkesztés]
Szülei Möller Fülöp és Berger Erzsébet voltak.[3] Möller István móri lakos 1882. szeptember 19-én tért át az izraelita vallásról a római katolikusra a pápai katolikus plébánián; Hok János gógánfai plébános hajtotta végre a keresztelést.[4] Első felesége Berger Hermina (1860–Budapest, 1916. március 23.),[5] akitől született fia Möller Károly építész, szakíró. Később, Bécsben 1930. január 9-én feleségül vette az ágostai hitvallású Steller Margit (Békéscsaba, 1899. február 13.) kisasszonyt, akinek a szülei Steller Árpád és Félix Mária voltak.[6]
Élete[szerkesztés]
A karlsruhei, majd a bécsi műegyetemen tanult építészetet. Fiatal korában Mór uradalmi igazgatója volt. Műemlékvédelmi tevékenysége mellett saját tervezésű épületei is megvalósultak, például Budapesten az Árpád-házi Szent Margit-templom (Lehel téri templom). Nevéhez fűződik a vajdahunyadi vár, a gyulafehérvári székesegyház, a pécsi ókeresztény mauzóleum, a zsámbéki késő román kori / korai gótikus templomrom helyreállítása. 1897-ben az ő tervei alapján restaurálták az Egri minaretet. [7] 1914–1932 között a budapesti József Műegyetem középkori építési tanszékének volt tanára.
Emléke[szerkesztés]
- 1998-tól adományozzák: Möller István Emlékérem
- 2010. április 19. Műemléki világnap Möller István tiszteletére, konferencia és kiállítás
Művei[szerkesztés]
- A vajda-hunyadi vár építési kora. Budapest, 1913
- Erdély nevezetesebb műemlékei. Budapest, 1929
- A Hunyadi-síremlékek anyaga és kivitele. Építészeti emlékek Hunyadi János idejéből. (Magyarország műemlékei. I. 1905, Budapest
- Les monuments de l architecture hongroise. Budapest, 1920
- Az ócsai templom. Építőipar–Építőművészet, 1921
- A zsámbéki templom. 1933, Budapest
Irodalom[szerkesztés]
- Lyka Károly: M. I., Magy. Műv. 1934
- Élet és Tudomány 1956/14
- Entz Géza: M. I. zsámbéki helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1990)
- Román András: Tisztelgés M. I. emlékének. (Műemlékvédelem, 1990)
- Gerő László: M. I. zsámbéki restaurálásáról. (Műemlékvédelem, 1992).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org - Budapest - I. kerület - polgári anyakönyvek -halottak - Möller István
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Pápa - keresztelők - Möller István keresztelője
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest I. kerület - halotttak - Möller Istvánné Berger Hermin halála
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest IV. kerület - házasságok - Möller István és Steller Margit házassága (Bécs, 1930. jan. 9.)
- ↑ A minaretet 1897-ben Möller István tervei alapján restaurálták https://mindenamieger.blogspot.com/2020/03/a-minaretet-1897-ben-moller-istvan.html Hozzáférés: 2020.03.30
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. ]
- artportal
