Máramarosi-medence
| Máramarosi-medence | |
 | |
| A Tarac folyó völgye a medencében | |
| Ország |  Románia |
A Máramarosi-medence az Északkeleti-Kárpátok hegységei közötti medencék egyike.
Leírása[szerkesztés]
Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni és flisvonulata között fekszik a harmad- és negyedidőszaki üledékekkel fedett Máramarosi-medence, mely az Erdélyi-medencéhez hasonló felépítésű. Északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik.
A Radnai-, és a Máramarosi-havasokból érkező sebes folyókkal (Nagyág, Talabor, Tarac, Iza, Mára és Visó) gyarapodó Tisza a medencén alsószakasz jellegű vízfolyásként folyik végig, majd a Nagyszőlősi-hegység és az Avas-hegység közötti Huszti-kapun át lép ki az Alföldre, ahol nagy hordalékkúpot épített.
Mezőgazdasága[szerkesztés]
Az itt élő lakosság főleg mezőgazdasággal (nagy részben juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel), fafeldolgozással és bányászattal foglalkozik.
Ipara[szerkesztés]
Ipari központjai közül Máramarossziget, Borsabánya és Felsővisó a legfontosabbak. A medence miocén kori kősótelepeit Aknaszlatinán bányásszák.
Közlekedése[szerkesztés]
A Máramarosi-medencét Románia többi részével a Szálva és Alsóvisó közötti vasútvonal köti össze.
Források[szerkesztés]
- ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
- Románia földrajza [1] Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben