Mikrobiológia
A mikrobiológia a biológiának az a szakterülete, amely a mikroorganizmusok (más néven mikrobák) vizsgálatával foglalkozik, olyan mikroszkópikus méretű egyszerű élőlényekkel amelyek fejlődésük során nem jutottak el a szövetes differenciálódásig.[1][2] A növény- és állatvilágtól való különválasztásukat és a mikrobiológia tárgykörbe rendezésüket az eltérő méretük, anyagcseréjük, szaporodásuk, tenyésztésük és a bioszférában betöltött speciális szerepük indokolja.[3] Tudománytörténeti okokból a mikrobiológia tárgykörébe tartozik az immunológia, amely a mikrobákkal támadott, magasabb rendű szervezetek védekezési mechanizmusával foglalkozó tudomány.[4][5]
Története[szerkesztés]
A mikroorganizmusok létét a felfedezésük előtt jóval már feltételezték. A mikroorganizmusok létéről már a Vardhamána tanításain (i. e. 599–527) alapuló dzsainizmus is ír.[6]:24 Paul Dundas szerint Mahávira beszélt láthatatlan apró élőlények létéről a földön, a vízen, a levegőben és a tűzben.[6]:88 A szövegek nigodákról írnak, amik szubmikroszkopikus, nagy csoportokban nagyon rövid ideig élő élőlények, amik mindenhol jelen vannak, beleértve a növényi és állati szöveteket.[7]
A mikrobiológia jelentősége[szerkesztés]
A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. Tradicionális megközelítésben voltaképpen három nagy szakterületet foglal magába: a virológiát, bakteriológiát és az immunológiát. A mikrobiológia áthatja a összes élettudományi területet: nincsen olyan része az élettudományoknak, amely alapjaiban nélkülözné a mikrobiológiát mint alaptudományt. Mindemellett mégis egy új keletű tudományról van szó, amelyet a magyar Semmelweis Ignác megfigyelései is megalapoztak, még a 19. század derekán. A mikroszkopikus rendszerek bonyolultsága az egyszerűbb egysejtes mikroorganizmusokig is sokszor modellezhetetlenül komplex struktúrát mutat. A szerves kémia mint társtudomány hídként köti össze a molekuláris biológiával, amely a mikrobiológia tudományával egyetemben az élő anyagi világ építőelemeit tárja fel.
Szubvirális elemek[szerkesztés]
Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:
- prionok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
- viroidok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid jelen ismereteink szerint növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a kókuszpálma cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).
Vírusok[szerkesztés]
- vírusok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.
Prokarióták[szerkesztés]
- baktériumok
- nanobaktériumok (a jelen tudomány állása szerint nem tekintjük élőlényeknek)
Eukarióták[szerkesztés]
- algák
- protozoák („állati egysejtűek”)
- gombák, az élővilág rendszertani felosztás szerinti önálló országa, rendszertanuk is jellegzetesen eltér az állatok és a növények országáétól. A gombák egyedi szaporodásuk és jellegzetes genetikájuk és rengeteg feltáratlan tulajdonságaik révén talán a legtöbb meglepetést okozhatják a jövő felfedezői számára.
Alterületei[szerkesztés]
A mikrobiológián belül számos szakterület létezik:
- Mikrobiális fiziológia: A mikrobiális sejtfunkciók biokémiai vizsgálata. Beletartozik a mikrobák növekedése, anyagcseréje és sejtszerkezetének vizsgálata.
- Mikrobiális genetika: azt vizsgálja, hogy a mikrobák génjei hogyan vannak szervezve és szabályozva a sejtfunkciók tekintetében. Közeli rokona a molekuláris biológiának.
- Humán mikrobiológia: az egészséges emberi szervezet mikrobiótájával foglalkozik.
- Orvosi (Klinikai) mikrobiológia: a mikrobák szerepét tanulmányozza az emberi betegségekben. Ide tartozik a mikrobiális patogenezis és kapcsolódik a patológia és az immunológia.
- Állatorvosi mikrobiológia: a mikrobák szerepének vizsgálata az állatorvoslásban. Ide tartozik az állatorvosi bakteriológia és az állatorvosi virológia.
- Parazitológia: az élősködő (parazita) életmódot folytató szervezetekkel foglalkozik. Hagyományos okokból három fő élőlénycsoportot tárgyal, amelyekbe paraziták tartoznak: protozoonok, "férgek" (rendszertanilag különböző törzsekbe tartoznak), ízeltlábúak (például atkák, tetvek, kullancsok).
- Környezeti (és környezetvédelmi) mikrobiológia: a mikrobák szerepét és diverzitását vizsgálja természetes környezetükben. Részterületei a mikrobiális ökológia, a mikrobákkal feljavított biogeokémiai körforgás, geomikrobiológia, mikrobiális diverzitás és bioremediáció. A fontos mikrobiális életterek feltárása (rizoszféra, phylloszféra, talaj, talajvíz ökoszisztémái, óceánok, extrém életterek).
- Evolúciós mikrobiológia: a mikroba-evolúció vizsgálata. Ide tartozik a bakteriális rendszertan és taxonómia.
- Ipari mikrobiológia: a mikrobák felhasználása ipari folyamatokban, például ipari fermentáció vagy szennyvízkezelés, sörfőzés vagy gyógyszergyártás. Ide kapcsolódik a biotechnológia-ipar.
- Aeromikrobiológia: a légi mikroorganizmusok vizsgálata.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Kathleen Park Talaro: Foundations in Microbiology. McGraw-Hill Custom Publishing, Fifth Edition, 2005. 2–3. oldal ISBN 0-07-255298-0
- ↑ M. T. Madigan, J. Martinko, J. Parke: Brock Biology of Microorganisms Prentice Hall 10. kiadás, 2003. 1–3. oldal ISBN 0-13-066271-2
- ↑ J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. 1–11. oldal. ISBN 978-0-07-340240-6
- ↑ Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 435. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
- ↑ J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. 753. oldal. ISBN 978-0-07-340240-6
- ↑ a b P. Dundas.szerk.: J. Hinnels: The Jain. London: Routledge (2002). ISBN 978-0-415-26606-2
- ↑ Jaini P. The Jaina Path of Purification. New Delhi: Motilal Banarsidass, 109. o. (1998). ISBN 978-81-208-1578-0
Irodalom[szerkesztés]
- Rosztóczy István: Orvosi mikrobiológia gyakorlati és kiegészítő jegyzet, Szegedi Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, 1984.
