Michael Weiss (krónikaíró)
| Michael Weiss | |
 | |
| Született | 1569. január 13.[1][2] Medgyes |
| Elhunyt | 1612. október 16. (43 évesen)[2][3] Brassó |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | az erdélyi országgyűlés tagja (1594–) |
| Halál oka | lefejezés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Weiss témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michael Weiss (Medgyes, 1569. január 13. – Brassó, 1612. október 16.) Brassó város bírája, krónikaíró.
Élete[szerkesztés]
Szülei, Johannes Weiss medgyesi polgármester és Gertrude Wolf 1586-ban pestisben elhaláloztak. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a jezsuiták kolozsvári kollégiumába került, ahol két évet töltött; itt tanulta meg a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már ekkor latin verseket irt. Mint titkár gróf Hardegg Ferdinand szolgálatába állott; innen a magyar udvari kancelláriához ment hivatalnoknak. Érdemeiért a király 1589. március 21-én őt és testvéreit magyar nemességre emelte. Ezt követően néhány hónapig Heidelbergben tanult, majd 1590-ben visszatért hazájába.
1594-ben az országgyűlésen ő volt Brassó követe; itt ismerkedett meg Rákóczi Zsigmonddal. 1600-ban városi tanácsos lett Brassóban, ebben a minőségében ő felelt a várfalak és bástyák karbantartásért. Székely Mózes erdélyi fejedelem 1603. július 17-én Erdély Mohácsának is nevezett csatában életét veszítette, ahol 4000 magyar és székely halt meg. Székely Mózes halálát követően Weiss maga temette el saját kertjében a fejedelem fejét. Később ezen a helyen az Európa Szálló épült fel, ahol elhelyezték a Székely Mózes halálára emlékező vörös márvány táblát. 1612-ben lett városbíró. Viszontagságos életében főképp diplomáciai tehetségével tűnt ki; Bocskai István, Rákóczi Zsigmond és a Báthoriak többször küldték követségbe.
Miután Báthory Gábor bevette Nagyszebent és a szászok önállósága veszélybe került, 1611-ben Weiss szövetségre lépett ellene Radu Șerban havasalföldi fejedelemmel és a Barcaság népét is maga mellé állította. Báthory Gábor döntő győzelmet aratott 1612-ben, a földvári csata után menekülő Michael Weisst pedig Báthory hajdúi fogták el és végezték ki. Fejét levágták s Szebenbe küldték a fejedelemhez, aki azt a piacon nyársra vonatta.
Korának és különösen Brassó város történetének megvilágítására megbecsülhetetlen krónikát hagyott hátra: Liber Annalium raptim scriptus címmel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17022.htm, Weiss Mihály, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Weiß, Michael (1569–1612) (BLKÖ)
Források[szerkesztés]
- Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története: Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias. 2006. ISBN 963 87195 08
- Mika Sándor: Weiss Mihály 1569–1612: Egy szász államférfiu a XVII. századból. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1893.
- Bokor József (szerk.). Weiss, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
.svg){kind=small}