Michael Haneke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Haneke
Michael Haneke 2009-ben a Cannes-i fesztivál-on.
Michael Haneke 2009-ben a Cannes-i fesztivál-on.
Született1942. március 23. (82 éves)
München, Németország
BeceneveSlappy
ÁlneveRichard Binder
Állampolgárságaosztrák[1][2]
Nemzetiségeosztrák
HázastársaSusanne Haneke (1983-present), 4 gyermek
SzüleiBeatrix von Degenschild
Fritz Haneke
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró
IskoláiBécsi Egyetem
KitüntetéseiEurópai Filmdíj (2005, 2009),
Arany Pálma (2009, 2012)
Oscar-díj (2013)

A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Haneke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Michael Haneke (München, 1942. március 23.) Arany Pálma és Oscar-díjas osztrák filmrendező, a modern mozgóképművészet egyik legkimagaslóbb mestere[3]. Filmjei a modern társadalom szociális problémáival és hibáival foglalkoznak majdnem a sivárságig visszafogott stílusban. Haneke televízió- színház- és filmrendezéssel is foglalkozott. Filmes munkásságán kívül rendezést tanít a bécsi Filmakadémián.

2009-ben a Fehér szalag (2009), valamint 2012-ben a Szerelem (2012) című filmjével is elnyerte a Cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Haneke Münchenben született, apja Fritz Haneke német színész és rendező, anyja Beatrix von Degenschild osztrák színésznő. Gyermekkorát Bécsújhelyen töltötte, majd a Bécsi Egyetemen filozófia, pszichológia és dráma szakán tanult. A diploma megszerzése után előbb filmkritikusként, majd három évig Baden Badenben a Südwestrundfunk német tévétársaságnál szerkesztőként és dramaturgként dolgozott.

Első rendezését, a James Saunders írása alapján készült After Liverpoolt 1974-ben mutatták be. A hetvenes években több tévéfilmet is rendezett: Három út a tóhoz (1976), Sperrmüll (1976), Lemmingek (1979). Első egész estés játékfilmjét, A hetedik kontinenst 1989-ben mutatták be, melynek nemcsak rendezője, hanem a forgatókönyvírója is volt. A valós történetet feldolgozó alkotás egy család szétesését, tragédiáját mutatja be. Ebben a filmben figyelhető meg először az a merész, erőszakot bemutató stílus, mely a későbbi években egyre jellemzőbb lett Hanekére. Három évvel később, a vitatott Benny videója véglegesen beírta Haneke nevét a filmtörténelembe. A Furcsa játék (1997) című thriller két tinédzser kegyetlenkedéseinek története. A groteszk dramaturgiai eszközöket alkalmazó műből[4] tíz évvel később hollywoodi remake készült, melynek rendezésére magát Hanekét kérték fel. Az amerikai színészekkel forgatott film készítését Haneke csak úgy volt hajlandó elvállalni, ha szabad kezet kap: sem a forgatásba, sem a vágásba nem engedett beleszólást. A Funny Games U. S.-t (2007) ennek ellenére nem fogadták kedvezően a kritikusok.

Haneke első nagy sikerét a kritikusok körében 2001-ben a A zongoratanárnő filmmel aratta, mely Elfriede Jelinek azonos című regényének filmváltozata Isabelle Huppert és Benoît Magimel főszereplésével. A film nemcsak az 54. cannes-i filmfesztivál zsűrijének nagydíját nyerte el, hanem a legjobb női- és férfi főszereplőnek járó díjat is. A 2002-ben Franciaországban forgatott Farkasok ideje (2003) című filmjének főszerepére újra Huppert-t kérte fel. Két évvel később Haneke Rejtély című alkotásával a cannes-i fesztivál legjobb rendezőjének járó díjat nyerte el.

A Fehér szalag című filmjét[5] 2009-ben, Szerelem című francia filmdrámáját a 2012-ben a Cannes-i fesztivál Arany Pálma díjával tüntették ki,[6] így Haneke csatlakozott azon kevés filmrendezőhöz, akik ezt az értékes díjat kétszer is elnyerték. A Szerelem 2013-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmalkotásért járó Oscar-díjat.

Haneke a műveiben a nézőknek képzeletük és önálló gondolkodásuk használatára több lehetőséget akar kínálni, annak ellenére, hogy a közönségnek gyakran nehéz filozófiáját és filmjeinek pontos üzenetét kideríteni. A túl részletes és morálisan egyértelműen irányított filmek, Haneke állítása szerint, gondolkodás nélküli fogyasztásra sarkalják a nézőket.[7]

Filmjeiben sokszor egy tipikus polgári házaspár Anna/Anne és Georg/Georges – esetenként Laurent vezetéknévvel – áll a történet középpontjában. Identitásuk, valamint a szerepek megformálása filmenként változik. Haneke más filmjeiben is szerepelnek ugyanezen nevű, de nem házaspári vagy más kapcsolatban lévő karakterek (például a Fehér szalag).

Színházi munkássága[szerkesztés]

Haneke számos színpadi művet rendezett németül, például Strindberg, Goethe, és Heinrich von Kleist darabjait Berlinben, Münchenben és Bécsben. 2006-ban, mint opera-rendező debütált Mozart Don Giovanni operájával a párizsi Opéra De Paris, Palais Garnier-ben. 2012-ben a New York City Opera a Cosi fan tutte opera rendezésével bízta meg.[8] Ez a produkció eredetileg Jürgen Flimm megbízására a 2009-es Salzburgi Ünnepi Játékokra készült volna, de Haneke megbetegedése miatt a felkészülést le kellett mondani.

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

TV filmek[szerkesztés]

Rövidfilm[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. Michael Haneke (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2023. május 20.)
  4. Zoltán Gábor (2002. október). „Polgárirtók”. Filmvilág XLV (10), 54–55. o. ISSN 0428-3872. (Hozzáférés: 2012. június 1.)  
  5. Jankovics Márton. „Gyerekjátékok- A fehér szalag kritika”. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 5.)  
  6. Archivált másolat. [2014. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
  7. Michael Haneke Interviewed by Alexander Kluge - News und Stories (eng subtitles by dctp). ProSiebenSat.1 Media, 2008. június 23. (Hozzáférés: 2012. május 28.)
  8. Opera News > The Met Opera Guild. Metoperafamily.org. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Haneke című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]