Lunar Prospector

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lunar Prospector

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA
GyártóLockheed Martin Missiles and Space
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma1998. január 7.
Indítás helyeCape Canaveral Space Launch Complex 46
HordozórakétaAthena II
Megérkezés1998. január 11.
Küldetés vége1999. július 31.
Időtartam~ 1.5 év
Az űrszonda
Tömeg296 kg
Energiaellátás186 W
PályaHold körüli
A Wikimédia Commons tartalmaz Lunar Prospector témájú médiaállományokat.

A Lunar Prospector a NASA Discovery-programjának második küldetése. A NASA több mint 25 év után küldött űreszközt a Holdra.

A Lunar Prospector szállította a Holdra az 1997-ben elhunyt Eugene Merle Shoemaker csillagász-geológus földi maradványainak egy részét egy urnában, aki ezzel az első ember lett, akit a Holdon temettek el.[1]

Küldetés[szerkesztés]

Többszöri halasztás után, 1997 szeptembere helyett, 1998. január 7-én hajnalban elindulhatott az amerikaiak új hordozórakétájával a Lunar Prospector (holdi talajkutató) űrszonda. A három fokozatú, szilárd hajtóanyagú Athena 2 rakéta, a floridai Cape Canaveral új, kereskedelmi indítóhelyéről először alacsony Föld körüli pályára juttatta a holdszondát és gyorsítórakétáját. Fél keringés után a Lunar Prospector és pályamódosító rakétája elindult a Holdhoz vezető 99 órás útra. Január 11-én a Holdnál lefékezték és átlagosan 100 kilométer magas, a sarkok felett húzódó, úgynevezett poláris pályára állították. A tervezett egyéves méréssorozat után a pályáját a Hold felszínéhez igen közeli, alig 10 kilométer magasságúra csökkentették. 1999. július 31-én a Lunar Prospector becsapódott a felszínbe.

Műszerek[szerkesztés]

  • Gamma Ray Spectrometer (GRS)
  • Neutron Spectrometer (NS)
  • Magnetometer (MAG)
  • Electron Reflectometer (ER)
  • Alpha Particle Spectrometer (APS)
  • Doppler Gravity Experiment (DGE)

Legfontosabb eredmények[szerkesztés]

A Lunar Prospector űrszonda pályája a holdi poláris pályára való eljutásig

A 295 kilogrammos Lunar Prospector kicsi és olcsó holdszonda. Kamerát nem vitt magával, tehát nem készít képeket, hiszen a Clementine-1 1994. március-áprilisában, hasonló pályán majdnem kétmillió felvételt készített a Hold egész felületéről. Kétségtelenül legérdekesebb berendezése a neutron-spektrométer, amely kimutatja a talajban lévő vízjégben található hidrogén jelenlétét. Ilyen berendezést először használnak űrkutatási célokra. A műszer méri a különféle energiájú neutronokat, amelyek a kozmikus sugárzásnak a talajban lévő hidrogénatomokkal való ütközésekor keletkeznek, s szétrepülnek az űrbe. A neutron-mérésekből kiderült, hogy kísérőnk sarkvidékein van hidrogén, valószínűleg vízjég-szemcsék formájában. A Hold déli sarkánál lévő jég létét már korábban jelezték a Clementine-1 űrszonda egészen más elveken végzett radarmérései. A nagy szenzáció azonban az, hogy a Hold északi pólusán is találtak jégkristályokat, sőt az eredmények azt mutatják, hogy ott 50%-kal több van. Az eddigi adatokból megállapították, hogy ha félméteres mélységgel számolnak, akkor a jég mennyisége 10-300 millió tonna lehet. A Lunar Prospector pályabeméréséből meghatározták a Hold gravitációs anomália-térképét is. A mostani adatokból elkészült új gravitációs atlasz sokkal részletesebb és pontosabb a korábbiaknál. Ennek alapján a Holdnak a Földről látható oldalán két újabb mascont fedeztek fel.

Források[szerkesztés]

  • Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől;

Irodalom[szerkesztés]

  • W. C. Feldman, S. Maurice, A. B. Binder, B. L. Barraclough, R. C. Elphic, D. J. Lawrence (1998): Fluxes of Fast and Epithermal Neutrons from Lunar Prospector: Evidence for Water Ice at the Lunar Poles. Science, Vol. 281. No. 5382, pp. 1496–1500.
  • A. S. Konopliv, A. B. Binder, L. L. Hood, A. B. Kucinskas, W. L. Sjogren, J. G. Williams (1998): Improved Gravity Field of the Moon from Lunar Prospector. Science. Vol. 281, No. 5382, p. 1476.
  • T. Földi, Sz. Bérczi (2001): Quasiatmospheric Electrostatic Processes on Dusty Planetary Surfaces: Electrostatic Dust and Water molecule Coagulation and Transport to the Poles. 26th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 21-23.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eugene Shoemaker Is Still the Only Man Buried on the Moon (angol nyelven). atlasobscura.com, 2018. október 22. (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]