Lugano
| Lugano | |||
 | |||
| A San Salvatore-hegy | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Ticino | ||
| Kerület | Lugano | ||
| Gépkocsijel | TI | ||
| Polgármester | Marco Borradori (1984–2013, Ticino League) | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 091 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 63 185 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1878 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 275 m | ||
| Terület | 26,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 00′ 37″, k. h. 8° 57′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 37″, k. h. 8° 57′ 45″ | |||
 | |||
| Lugano weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lugano témájú médiaállományokat. | |||
Lugano Svájc olasz nyelvű részének és Ticino kantonnak a legfontosabb települése. Fontos turisztikai célpont. A világhíres svájci bankrendszer Zürich és Genf után harmadik legjelentősebb központja.
Fekvése[szerkesztés]
_View_on_Lake_Lugano_and_Monte_San_Salvatore.jpg)
Lugano a Luganói-tó partján fekszik a Monte Brè hegy oldalán.
Története[szerkesztés]
A város területén feltárt temetkezési helyek alapján feltételezhetően Lugano környékét a lepontik, a kelták ősei lakhatták az időszámítás előtti 6. század körül. Lugano már a 10. században jelentékeny helység volt, később, a középkorban sokat szenvedett a Rusca és Visconti családok versengései következtében. A 14. század második felében a város a milánói Viscontiak uralkodása alatt állt. 1434-ben Milánó birtokába jutott. 1512-ben a Sforzák a helvét szövetségnek engedték át. 1881-ben Locarnóval és Bellinzonával fölváltva volt Ticino (Tessin) kanton fővárosa.
1888-ban már 7169 lakosú város volt. Lakossága selyemfonással, bőr-, papir- és késgyártással foglalkozott. Híresek voltak ekkoriban marha- és lóvásárai is.
Lakossága[szerkesztés]
A város lakossága kb. 65 000 fő, amellyel a kilencedik legnépesebb svájci város. A Svájcban hivatalos négy nyelv közül itt elsősorban az olaszt használják. A lakosság 68%-a római katolikus, 5%-a protestáns, 5%-a konfesszionista, 5%-a ortodox, 4%-a muzulmán, 14%-a egyéb vallású.
Közlekedés[szerkesztés]
A város megközelíthető közúton Bázel vagy Zürich felől a Gotthárd-alagúton keresztül az A2-es autópályán, München felől az A2-esbe csatlakozó A13-as autópályán vagy Milánó felől az A2-esbe csatlakozó A9-es autópályán.
Lugano vasútállomása a Svájci Államvasutak Észak- és Dél-Európát összekötő vonalán helyezkedik el. Légi úton Európából a Darwin Airlines repülőgépei szállítják az utasokat a város repterére.
Látnivalók[szerkesztés]
- az olasz típusú házak
- Piazza Riforma: itt található a Városháza, valamint a Palazzo Riva, amely valaha a pretoriónak, a város vezetője hivatalának adott otthont.
- A környékbeli hegyek: a Monte Bré (925 m), és a Monte San Salvatore (915 m). Mindkettő csúcsa megközelíthető siklóvasúttal.
Múzeumok[szerkesztés]
- Museo d'Arte Moderna – Modern művészetek múzeuma
- Museo delle culture extraeuropee – Európán kívüli kultúrák múzeuma
- Museo cantonale d'arte – Kantoni művészeti múzeum
- Fondazione Aligi Sassu e Helenita Olivares (Alapítvány)
- Museo storico – Történeti Múzeum
- Museo cantonale di storia naturale – Kantoni Természeti Múzeum
- Museo doganale svizzero – Vámmúzeum
- Museo civico di belle arti – Városi Szépművészeti Múzeum
- Museo Wilhelm Schmid – Wilhelm Schmid Múzeum
- Galleria Gottardo – Gottardo Galéria
Templomok[szerkesztés]
- Cattedrale San Lorenzo: a XIII-XVI. század között épült, reneszánsz homlokzata 1517-ben született.
- Chiesa Santa Maria degli Angeli: 1515-ből származó templom, a hozzá tartozó egykori minorita kolostor ma szálloda. A templomot Leonardo da Vinci egyik tanítványa, Bernardino Luini freskói díszítik.
Sport[szerkesztés]
- Jéghokicsapat: HC Lugano
- Futballcsapat: AC Lugano
- Rögbicsapat: Rugby Lugano
Kultúra[szerkesztés]
A városban rendezték a legelső Eurovíziós Dalfesztivált 1956-ban.
Képzés[szerkesztés]
Luganóban fekszik az ország egyetlen olasz nyelvű egyeteme, amelyet 1996-ban alapítottak. Karai: kommunikációs, gazdasági, informatika.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt élt Saáry Éva költő, festő, geológus, emigráns magyar politikus.
- Itt hunyt el 1918-ban Vay Sándor író, újságíró.
Városkép[szerkesztés]
Éghajlata[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,6 | 8,5 | 13,0 | 15,8 | 20,2 | 24,2 | 26,9 | 26,1 | 21,7 | 16,7 | 11,3 | 7,4 | 16,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,8 | 1,6 | 4,9 | 7,9 | 12,1 | 15,4 | 17,8 | 17,4 | 13,9 | 10,0 | 5,1 | 1,7 | 9,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 66 | 52 | 80 | 156 | 196 | 164 | 153 | 158 | 185 | 142 | 127 | 80 | 1559 |
| Havi napsütéses órák száma | 125 | 138 | 186 | 171 | 187 | 222 | 255 | 241 | 187 | 140 | 110 | 108 | 2070 |
| Forrás: MeteoSwiss | |||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Wierdl Viktor: Svájc. (hely nélkül): Hibernia Kiadó. ISBN 978-963-7617-49-2
- Joanna Potts: Nyitott szemmel - Svájc. Budapest: Kossuth Kiadó. 2010. ISBN 978-963-09-6200-1
- A Pallas nagy lexikona
