Lezha
| Lezha | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Alapítás éve | I.e. 385 | ||
| Polgármester | Fran Frrokaj (PD) | ||
| Irányítószám | 4501 – 502 | ||
| Körzethívószám | (+355) 0215 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 510 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 10 m | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 46′ 50″, k. h. 19° 38′ 36″Koordináták: é. sz. 41° 46′ 50″, k. h. 19° 38′ 36″ | |||
| Lezha weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lezha témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lezha (olaszul: Alessio, törökül: Leş) kisváros Albánia északnyugati részén, az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely. Lakossága mintegy 19 000 fő (2006, becslés).
Fekvése[szerkesztés]
Albánia északnyugati részén, a tengerparti síkságon, a Drin folyó egyik mellékága mentén, az Adriai-tengertől mindössze pár kilométerre fekszik. A város közvetlen környezete, az erdőfoltok, a lagúnás-dűnés partvidék több mint 1000 hektáron természetvédelmi védelmet élvez: 135 madár- és 58 halfajt tartanak itt nyilván.
Története[szerkesztés]
Az i. e. 8. század óta lakott illír település helyén i. e. 385-ben a görögök alapítottak gyarmatvárost Lisszosz néven. A települést i. e. 213-ban időszakosan meghódította V. Philipposz, Makedónia királya. Az i. e. 1. században Iulius Caesar parancsára megerősítették a települést, de a hadmozgások a későbbiekben elkerülték az erődített várost. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Lezha ismét történelmi események helyszíne legyen. 1444-ben itt ült össze a Lezhai Liga, amelynek során Szkander bég meggyőzte az egymással viszálykodó albán törzseket, hogy egyesítsék erőiket az Oszmán Birodalom elleni függetlenségi harcban. A nagy nemzeti hős negyedszázaddal később, 1468-ban itt is halt meg és a helyi Szent Miklós-székesegyházban temették el. A templomot ugyan a törökök 1478-ban elpusztították, de Szkander bég sírja ma is látogatható.
Források[szerkesztés]
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 272. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
