Lazzaro Spallanzani
| Lazzaro Spallanzani | |
 | |
| Született | 1729. január 12.[1][2][3][4] Scandiano[5] |
| Elhunyt | 1799. február 12. (70 évesen)[6][7][4][8][9] Pavia[10][6] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Iskolái | Bolognai Egyetem |
| Halál oka | természetes halál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lazzaro Spallanzani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lazzaro Spallanzani (Scandiano, 1729. január 10. – Pavia, 1799. február 12.) olasz zoológus, fizikus, biológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Spallanzani”.
Élete[szerkesztés]
Bolognában tanult, aztán természettudományokat tanult Reggióban, Paviában és Modenában és új fölfedezéseivel számos hallgatót gyűjtött maga köré. 1694-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[11] 1779-ben beutazta Svájc egy részét, 1785-ben utazást tett Konstantinápolyba, Korfura és Ciprusra. Megírta ezen vidékek sajátosságait geológiai és természetrajzi szempontból. Mint zoológus főleg a gerinctelen állatokat tanulmányozta és több fajt neveztek el róla. Miután a régi Trója vidékét és Németország egy részét is beutazta, Bécsbe ment II. József császárhoz és onnét vissza Paviába. Legnevezetesebb munkája: Viaggi alle due Sicilie e in alcune parti degli Appenini (6 kötet, Pavia, 1792-97; németül 5 kötet, Lipcse, 1795-98).
Írásai[szerkesztés]
- Dell'azione del cuore nei vasi (1768)
- Opusculi de fisica animale e vegetabile (Modena 1776)
- Dissertazioni di fisica animale e vegetale (1780)
- Viaggi alle due Sicilie ed in alcune parti dell' Appenino (1792)
- De lapidibus ab aqua resilentibus (~1750)
- Teljes kiadás: Edizione nazionale delle opere di Lazzaro Spallanzani.[12] Szerkesztette Pericle Di Pietro és mások.[13] Mucchi Editore, Modena, 1984ff. (2020-ig 39 kötet jelent meg.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Spalanzani, Lazarus (BLKÖ), 2022. november 9.
- ↑ Istrapedia (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ a b BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Istrapedia (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana. Grup Enciclopèdia. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven), 1856. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
- ↑ Kiadási terv
- ↑ Szerkesztőkollégium.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Spallanzani, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
