Lajta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lajta
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
Közigazgatás
Országok Ausztria
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz182 km
Vízhozam8-10 m³/s
Vízgyűjtő terület2138,1 km²
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″
TorkolatMosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) → DunaFekete-tenger
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Lajta (németül Leitha kiejtése) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Futása[szerkesztés]

A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize.

Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered. A Bécsi-medence déli peremén halad északkelet felé, a Lajta-hegységtől nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul és kiér a Kisalföldre. Hegyeshalomnál lép át Magyarországra. Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a város víziváros jellegét. Torkolatánál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.

A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.

A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

Történelem[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.

A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták.

Az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

A Lajta keletkezése
A Lajta forrását jelző tábla Haderswörth mellett

Mellékfolyók[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.

További információk[szerkesztés]