Küküllődombó
| Küküllődombó (Dâmbău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Ádámos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ádámos |
| Irányítószám | 547019 |
| SIRUTA-kód | 115129 |
| Népesség | |
| Népesség | 937 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 579 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 24° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 24° 14′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllődombó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küküllődombó (románul: Dâmbău, németül:Hügeldorf) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Ádámos községhez tartozik.
Néveredetét tekintve a „dombó” kifejezés nagy valószínűséggel a szláv „dobovo” szóból származik
Fekvése[szerkesztés]
A Kis-Küküllő völgyében fekszik, 330 m-es tengerszint feletti magasságban, Dicsőszentmárton városközponttól 5 km-re délnyugatra, áthalad rajta a 107-es megyei út.
Története[szerkesztés]
A szájhagyomány szerint eredetileg Dombó nem a jelenlegi helyén, hanem a nyugatabbra eső Királyfalva felőli völgyben, a “Nyergesek és a Hangás” nevű domboktól körülvett völgyben volt. A második tatár betörés alkalmával (1650 körül) a falu felégettetett és utána ebben a településre alkalmasabb völgyben épült fel. Azt a völgyet, hol a falu újrépült Kisdombónak nevezték el.
1278-ban jelentkezik először az okiratokban Dumbo pataka néven. 1347-ben Dombow, 1348-ban és 1465-ben Dombo formában szerepel.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab a pápai tizedjegyzék szerint 26 régi banálist fizet, 1333-ban Simon pap 6 régi banálist, 1335-ben Albert pap 1 garast, majd ismét 5 régi banálist. 1543-ban is szerepel a dombói plébános az okiratokban. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, majd továbblépve unitárius, a templommal együtt. A XVIII. században unitárius anyaegyház, és e század elején is az.
Lakosság[szerkesztés]
1018 lakosából 403 román, 580 magyar, 3 német, 4 roma anyanyelvű.[2]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1886. augusztus 20-án Ütő Lajos unitárius lelkész, egyházi író, lapszerkesztő.
- Itt született 1933. november 16-án Hunyadi László szobrászművész.
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
