Kumrán

	Kumrán
	Kumrán romjai
Alapítás	i. e. 2. század
Megszűnés	1. század
Oka	Római–zsidó háború
Ország	Palesztina
Beszélt nyelvek	héber
	Elhelyezkedése
	Kumrán Pozíció Izrael térképén
	é. sz. 31° 44′ 28″, k. h. 35° 27′ 31″Koordináták: é. sz. 31° 44′ 28″, k. h. 35° 27′ 31″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kumrán témájú médiaállományokat.

Kumrán (héberül: קומראן; arabul: خربة قمران) régészeti lelőhely a Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében. A hellenisztikus korban,Johannesz Hürkánosz ideje alatt létesült itt település és egészen a zsidó-római háborúig létezett. A terület környékén levő barlangokban találták meg a 20. század közepén a híressé vált ún. Holt-tengeri tekercseket.

A területen a fő ásatások vezetője Roland de Vaux (1903–1971) francia teológus volt az 1950-es években.

Az egykori települést az esszénusok építették a Kr. e. 2. században. Az épületek romjai között ciszternát, pékműhelyt, fazekas műhelyt, bőrkikészítőt, konyhát, ebédlőt, tornyokat és másolótermet tártak fel. Ez utóbbiban készültek a kéziratok, ahol a szent szövegeket másolták. A törmelékanyagból még össze tudták állítani az íróasztalokat, és tintatartók is kerültek elő. Nem találtak viszont a régészek hálótermet. Így arra gondolnak, hogy az esszénusok a szabadban felvert sátrakban, illetve a közeli barlangokban aludtak.

A településtől keletre egy korabeli temető is található, ahol mintegy 1300 sírt tártak fel. Külön temetőjük volt a férfiaknak és külön az asszonyoknak és a gyerekeknek.

A települést Heródes uralmának 7. évében földrengés pusztította el, de később újjáépítették. Kumránt ezután egészen Kr. u. 68-ig lakták. Ekkor egy erőszakos támadás és tűz nyomai mutatkoznak, amely az itt élő közösség életének végleg véget vetett. Előtte azonban a féltve őrzött irataikat korsókba zárták és elrejtették a biztonságot nyújtó barlangokba. A település romjainál ezután egy római megfigyelő őrhely állt.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Kumráni tekercsek

Források[szerkesztés]

Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985

További információk[szerkesztés]

I. D. Amuszin: A Holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség; jegyz. Komoróczy Géza, utószó Fröhlich Ida, Komoróczy Géza, ford. Bíró Dániel, Kalmár Éva; Gondolat, Bp., 1986
Qumrán és az Újszövetség. Szegedi Biblikus Konferencia. Szeged, 1999. augusztus 30–szeptember 1.; szerk. Benyik György; JATEPress, Szeged, 2001
Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története; ford. Hajnal Piroska; Osiris, Bp., 2005 (Osiris könyvtár. Történelem)
David Flusser: Judaizmus a második templom korában. Qumrán és az apokalipszis; ford. Pásztor Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2007 (Zsidó tudományok)
Xeravits Géza: Könyvtár a pusztában. Bevezetés a holt-tengeri tekercsek nem-bibliai irodalmába; PRTA–L'Harmattan, Pápa–Bp., 2008 (Deuterocanonica. Subsidia 1. Bevezetések)