Kubán (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kubán
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz870 km
Forrásszint~2000 m
Vízhozam360 m³/s
Vízgyűjtő terület68 000 km²
ForrásKaukázus, Elbrusz Oroszország
é. sz. 43° 27′ 40″, k. h. 42° 05′ 46″
TorkolatAzovi-tenger
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 37° 24′ 11″
Elhelyezkedése
Térkép
A Kubán vízgyűjtő medencéje
A Kubán vízgyűjtő medencéje
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kubánoroszul Кубань [Kubány], cserkesz nyelven Псыж [Pszizs] – Oroszország déli részén, a Kaukázus északi hegylábainak legjelentősebb folyója.

Ókori szkíta neve görögösen Hüpanisz (Ύπανις), latinosan Hypanis volt.[1]

A Kubán az Elbrusz északnyugati oldalán ered. Egyik jelentős jobb oldali mellékfolyójának, a Hugyesznek torkolatánál található Karcsi sziklája. Ez egy tizenegyezer évvel ezelőtt becsapódott meteorit maradványa. Nevét Karcsiról, a karacsáj nemzet honfoglaló vezéréről kapta.

Amíg áll az Elbrusz és Karcsi sziklája, nem tűnik el a föld színéről a karacsáj nép! – mondja a mesés történet.

A Kubán három szakaszra osztható. A felső szakasz a forrástól Nyevinnomisszkig tart (a torkolattól 701 km), a középső a Laba folyó torkolatáig (701–317 km), az alsó: 317– 0 km. A felső szakasz érinti Karacsájevszket, Karacsájföld központját és Cserkesszket, Karacsáj- és Cserkeszföld fővárosát.

A karacsájok földjét elhagyva megszelídül a vad hegyi folyó. A Krasznodartól 65 kilométerre található Uszty-Labinszktól az Azovi-tengeri torkolatig hajózható. Kiterjedt deltája az Azovi-tengertől 116 kilométerre kezdődik.

A folyó mentén négy jelentős vízerőmű található. Ezek csúcsra járatva 650 MW teljesítményűek.

Jelentősebbek a bal oldali mellékfolyói: a Kis- és a Nagy-Zelencsuk, az Urup (231 km), a Laba (214 km), a Belaja (273 km), a Pszekupsz (146 km) és a Psis (eredetileg, a Krasznodari-víztározó megépítése előtt hossza 258 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]