Kropivnickij
| Kropivnickij (Кропивницький) | |||
 | |||
| Tanárképző Egyetem | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kirovohradi terület | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1754 | ||
| Polgármester | Andrij Pavlovics Rajkovics[1] | ||
| Irányítószám | 98600–98639 | ||
| Körzethívószám | +380 654 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 227 413 fő (2019) | ||
| Népsűrűség | 2324 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 124 m | ||
| Terület | 103 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 37″, k. h. 32° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 37″, k. h. 32° 16′ 00″ | |||
| Kropivnickij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kropivnickij témájú médiaállományokat. | |||
Kropivnickij (ukránul: Кропивницький, korábbi nevén Kirovohrad, még korábban Jeliszavethrad) város Ukrajna középső részén, a Kirovohradi terület székhelye. Az Inhul folyó partján, a fővárostól, Kijevtől 250 kilométerre délre fekszik. 124 m-es átlagos tengerszint feletti magasságon terül el. Fontos közlekedési csomópont.
Földrajza[szerkesztés]
Az átlaghőmérséklet januárban –5 °C, júliusban 20 °C. Az átlagos csapadékmennyiség évente 510 mm, a legcsapadékosabb hónap a július.[2]
Népessége[szerkesztés]
A népesség alakulása 1897 és 2022 között
| Lakosok száma | 61 488 | 64 502 | 188 795 | 269 803 | 251 775 | 236 097 | 234 322 | 231 089 | 225 339 | 219 676 |
| 1897 | 1926 | 1970 | 1989 | 2003 | 2010 | 2013 | 2016 | 2020 | 2022 |
Adatok: Wikidata
Története[szerkesztés]
A települést 1754-ben alapították, majd 1784-ben kapott városi rangot. A szovjet időkben mezőgazdasági és könnyűipari központ lett. Beceneve: „A kis Párizs”. Jelmondata: Béke és jóság.
2016. július 14-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta a város átnevezéséről benyújtott határozatot az úgynevezett dekommunizációs törvényre hivatkozva. Ennek alapján a város Marko Kropivnickij ukrán író és dramaturg tiszteletére a Kropivnickij nevet kapta.[3][4]
Gazdaság[szerkesztés]
A város legjelentősebb ipari vállalata a Vörös Csillag (ukránul Cservona Zirka) mezőgazdasági gépgyár.
Közlekedés[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született:
- Jurij Karlovics Olesa orosz író
- Arszenyij Alekszandrovics Tarkovszkij orosz költő, műfordító.
Látnivalók[szerkesztés]
Műemlékek[szerkesztés]
- Zsinagóga (синагога, вул.Дзержинського, 90 / вул.Пашутинська, 40) 1895-1897. mór stílus
- Szent Erzsébet erőd (фортеця св.Єлизавети, пров.Фортечний, 21) 1754-1757.
- Megváltó-templom (Покровська церква, вул.Фрунзе, 14) 1850. Eklektikus, késői orosz stílus
- Görög templom és harangtorony (грецька церква (Пр.Володимирівської Богородиці) + дзвіниця вул.К.Маркса, 74) 1805-1812., átépítve 1898. Klasszicista
- Preobrazsenszkij-templom (Преображенська церква, вул.Преображенська, 22) 1833.
- Katonai szálláskörzet (військове містечко, вул.Леніна, 2, вул.Орджонікідзе, 9-13) 1848-1855. Klasszicista
- Műemlék lakóház (житловий будинок, вул.Володарського, 61) 1800
- Elvorti műemlékház (житловий будинок Ельворті, вул.Орджонікідзе, 1) 1870-es évek
- Kropivnickij (Téli) színház (театр ім.Кропивницького (Зимовий), вул.Леніна, 4) 1867
- Járási Bíróság (повітовий суд, вул.Велика Пермська, 2) 1845.
- Külkereskedelmi bank (міжнародний банк, вул.Леніна, 17/7) 1910. Neoklasszicista
- Szent Vlagyimir-templom (Istenanya oltalma) (церква св.Володимира (Покровська)) 1795-1826
- Vasúti híd (залізничний міст)
- Lánygimnázium (жіноча гімназія, вул.Шевченка, 1) 1904
- Goldenberg kórház (лікарня Гольденберга) 19. század vége[5]
Múzeumok[szerkesztés]
- Kirovohradi Terület Képzőművészeti Múzeum (Кіровоградський обласний художній музей, вул. Велика Перспективна, 60)[6]
- Jeliszavethradi Zsidó Közösség Történeti Múzeuma (Історичний музей «Євреї Єлисаветграда, вул. Дзержинського, 90)[7]
- Karol Simanszkij Állami Zenei Múzeum (Кіровоградський державний музей музичної культури імені Кароля Шимановського, вул. Дзержинського, 65)[8]
- Kirovohradi Helytörténeti Múzeum (Кіровоградський краєзнавчий музей, вул. Дворцова, 40) Alapítva: 1883-ban.[9]
- Irodalmi múzeum (Кіровоградський міський літературно-меморіальний музей І. К. Карпенка-Карого, вул. Тобілевича, 16) Alapítva: 1995-ben.
- Kropivnickij Emlékmúzeum (Меморіальний музей М. Л. Кропивницького, вул. М. Кропивницького, 172) Alapítva: 1982-ben.
- Henrik Nejhauz Múzeuma (Музей Генріха Нейгауза, вул. Дзержинського, 65) Alapítva: 1981[10]
- Julij Mejtusz Zenei Emlékmúzeum (Народний меморіальний музей Юлія Мейтуса, вул. Маланюка, 1) Alapítva: 1985
- Olekszandr Olekszandrovics Oszmjorkin Művészeti Emlékmúzeuma (Художньо-меморіальний музей Олександра Олександровича Осмьоркіна, вул. Дворцова, 89) Alapítva:1994[9]
- Kirovohradi Repülő Akadémia Múzeuma (Музейний комплекс Кіровоградської льотної академії Національного авіаційного університету, вул. Добровольського, 1)[11]
Parkok[szerkesztés]
- Győzelem park (парк Перемоги) 19. század. Területe: 25 ha.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ OA polgármester életrajza a Kropivnickiji Tanács honlapján Archiválva 2009. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (ukránul)
- ↑ Időjárás (ukránul)
- ↑ Про приведення назви міста Кіровоград Кіровоградської обла... | від 14.07.2016 № 1468-VIII. zakon3.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
- ↑ Szakítás a szovjet múlttal
- ↑ [1] Műemlékek (ukránul) és (angolul)
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ Zenei múzeum
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
- ↑ [4]
- ↑ [5] Kirovohradi Légiakadémia
