Kizljar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kizljar
Kizljar címere
Kizljar címere
Kizljar zászlaja
Kizljar zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám368830–368833
Testvérvárosok
Lista
  • Azov
  • Ogyincovo
Népesség
Teljes népesség49 247 fő (2019)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Kizljar (Oroszország)
Kizljar
Kizljar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′Koordináták: é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′
Kizljar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kizljar témájú médiaállományokat.

Kizljar (oroszul: Кизляр) város Oroszországban, a Dagesztáni Köztársaságban, közel a csecsen határhoz. A városnak 2004-ben hozzávetőlegesen 48 600 lakosa volt. Dagesztán hatodik legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Tyerek folyó deltájában, a csecsen határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kizljar nevét 1609-ben említették először. A Tyerek deltavidékén fekvő települést az 1725-ös árvíz elpusztította. 1735-ben orosz katonai erődítmény építésébe kezdtek itt, amelynek felépülte után Kizljar a Tyerek jelentős helyszínévé vált. Kizljar 1785-ben kapott városi jogokat.

A város 1922-ben a Dagesztáni Autonóm Köztársaság részévé vált, 1937-től Vlagyikavkázhoz, 1944 és 1957 között pedig a Grozniji területhez tartozott, majd 1957-ben ismét Dagesztán részévé vált.

A városban 1805-ben nyílt meg egy szőlőtermesztési iskola, mely az első szőlőműveléssel foglalkozó iskola volt egész Oroszországban. 1885-től egy borászati intézetet is létrehoztak itt. Regionális múzeumát Pjotr Bagratyion (1765–1812) tábornokról nevezték el, aki a helyi hagyományok szerint itt született a városban.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Pjotr Ivanovics Bagratyion (1765. július 10. – 1812. szeptember 24.) grúz származású herceg, orosz tábornok volt a napóleoni háborúkban.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 2019. május 1., http://dagstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/dagstat/resources/d9d3a8004c47affa8bf19b7dff7d05ed/Численность+населения+Республики+Дагестан+на+01.01.2019г.+по+городским+округам+и+муниципальным+районам.pdf, http://www.webcitation.org/6aaNzOlFO