Kivu-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kivu-tó
Ország(ok)Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság
Vízgyűjtő terület7000 km2
Elsődleges forrásokRuzizi
Elsődleges lefolyásokRuzizi
Hosszúság100 km
Szélesség50 km
Felszíni terület2700 km2
Átlagos mélység220 m
Legnagyobb mélység475 m
Víztérfogat500 km3
Tszf. magasság1460 m
Elhelyezkedése
Kivu-tó (Ruanda)
Kivu-tó
Kivu-tó
Pozíció Ruanda térképén
d. sz. 2°, k. h. 29°Koordináták: d. sz. 2°, k. h. 29°
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kivu-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Tópart Ruandában

A Kivu-tó egyike az Afrikai Nagy Tavaknak, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán, a Nagy-hasadékvölgy nyugati (Albertine) ágában. A tó a Ruzizi-folyóba ürül, amely déli irányba, a Tanganyika-tóba folyik. A Kivu borzalmas hírnevet nyert azzal, hogy az 1994-es ruandai népirtás sok áldozatát a tóba dobták.

Földrajza[szerkesztés]

A tó 1460 méteres magasságban terül el, felülete 2700 négyzetkilométer, legnagyobb hosszúsága 100, legnagyobb szélessége 50 kilométer, átlagos mélysége 220 m, legnagyobb mélysége 475 méter.[1] Ágya egy hasadékvölgyben helyezkedik el, ami tovább nyílik szét, vulkáni tevékenységet okozva a környéken. A tónak van egy nagy szigete, Idjwi. Partjának fő települései: Bukavu, Kabare, Kalehe, Saké és Goma Kongóban, illetve Gisenyi, Kibuye és Cyangugu Ruandában.

Az első európai, aki eljutott a tóhoz a német Adolf von Götzen gróf volt 1894-ben.

Kémiája[szerkesztés]

A kameruni Nyos-tóval és Monoun-tóval együtt a Kivu egyike a három ismert „robbanó tónak”, amelyekben előfordulnak a limnikus kitörések. A Kivu-tó geológiai történeti elemzése azt mutatja, hogy a tóban ezer évenként az élővilág nagyrészt elpusztul. A kitörések pontos oka nem ismert, de vélhetően a vulkanikus működéssel lehet összefüggésben. A robbanó tavak gázkémiai összetétele különböző; a Kivu-tóban nagy mennyiségű a metán és a szén-dioxid. A Kivu-tó kitörése katasztrofális lehetne, hiszen eltörpülnének mellette a Nyos-tó feljegyzett kitörései, ráadásul a Kivu medencéjében kétmillió ember él.

A tudományos feltevések szerint a vulkáni hatások a tó alján felhevíthetik a vizet, kiszorítva belőle a metánt, robbanást okozva, ami egyidejűleg a szén-dioxid felszabadulásával is járna. A tófelszínről szétterülő szén-dioxidfelhőben a tó medencéjében nagyon sok ember megfulladhat. Az is előfordulhat, hogy egy ilyen robbanás cunamit is okoz.

A Kivu-tónak ezeket a veszélyeit csak a Nyos-tó és a Monoun-tó kitörései tették világossá, amelyek a 80-as években több, mint 1700 ember életét oltották ki. Korábban a Kivu-tó metánját mindössze olcsó nyersanyagnak tekintették amit exportra és olcsó energiafejlesztésre lehet felhasználni.

2001-ben a Nyos-tóba csövet bocsátottak, hogy kivezessék a fenékgázokat. A sokkal nagyobb Kivu-tó esetében azonban egy ilyen megoldás sokkal drágább volna, dollármilliókba kerülne. Egyelőre nem létezik terv a Kivu-tó veszélyének csökkentésére.

Lásd még: Limnikus kitörés

Metánkitermelés[szerkesztés]

Az újabb vizsgálatok szerint a Kivu-tó 300 méteres mélységben mintegy 55 milliárd köbméter oldott metángázt tartalmaz[forrás?]. A ruandai kormány 80 millió dolláros szerződést kötött egy konzorciummal a metán felszínre hozásáról. A kitermelés állítólag nagyon olcsó, hiszen mihelyt a gázzal telített vizet felpumpálják, a nyomáscsökkenés miatt az oldott gázok (főleg szén-dioxid, hidrogén-szulfid és metán) kibugyognak a vízből. A terv várhatóan hússzorosára emeli Ruanda energiatermelő kapacitását és áramexportőrré teszi az országot.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Encyclopedia Britannica

Külső hivatkozások (angolul)[szerkesztés]

térkép szerkesztése
A Kivu-tó része a Ruanda és a Kongói Dem. Közt. közti határnak