Kenyérmezői-patak
| Kenyérmezői-patak | |
 | |
| A Kenyérmezői-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrás | Budai-hegység, Magyarország |
| Torkolat | Duna, Körtvélyesi mellékág, Esztergom |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérmezői-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kenyérmezői-patak a Dorogi-medence fő vízfolyása, a Pilis és a Budai-hegység között ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében. Érinti Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost, végül Esztergom közigazgatási területét, és a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába.
Eredésétől a torkolatáig több kisebb-nagyobb, részben hivatalos névvel rendelkező, részben csak helyi néven nevezett vagy névtelen vízfolyást fogad magába. A folyásirány szerint jobboldalról (észak felől) betorkolló egyik legfontosabb, alárendelt vízfolyása a Csévi-patak.
A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a Dorogi hőerőmű elhasználódott hűtővizét, ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó de általában 1-1,5m³ ig terjed, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természetközeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.[1] A patak dorogi szakaszát 1988-ban rendezték a Lenin, ma Schmidt Sándor-lakótelep építésével párhuzamosan,[2] mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.
Sajnos az időnként előforduló ipari szennyezés mellett a lakossági szennyezés is számottevő. Dorog és Esztergom-Kertváros területén még 2021-ben is számos illegális bekötés található. A problémát súlyosbítja, hogy például Dorogon az utcai esővízgyűjtők nagy részét nem direkt a patakba, hanem a városi csatornahálózatba kötötték. Emiatt nagyobb esőzéskor a csatornarendszer és a város alatt elhelyezkedő szennyvíztisztító-telep befogadóképességét meghaladva az alacsonyabban lévő utcákat (pl. Vasút sor) szennyvíz önti el. A patakba nem direkt befolyó, hanem a szennyvíztisztítón keresztül érkező többletvíz a telepről a még tisztítatlan szennyvizet is bemossa az "élő" vízfolyásba, ami így a szennyezett iszapot az alsószakasz-jelleg miatt a medrében ülepíti.
A patak szempontjából kedvezőtlen hatású a Táti-szigetekhez 2016-2020 között betelepített európai hód állományának drasztikus elszaporodása. A patak alsó szakaszán épített hódgátak jelentős visszaduzzasztást és mederelfajulást eredményeznek, ami a patak által hordott szennyezett hordalék még nagyobb ütemű leülepedését idézi elő. A hódok a patakpart faállományát sem kímélik. A kidöntött, vagy a rágás miatt kipusztuló fák már nem képesek megakadályozni a mederfal erózióját, ami kiöntéseket, további károkat okoz.
A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület Szemétirtók Csoportja 2019-2020-ban több ízben szervezett meder- és parttakarítást a patak dorogi szakaszán.
A 2004-es szennyezés[szerkesztés]
2004. július 30-án a dorogi hulladékégető – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott a Kenyérmezői-patakba, s azon keresztül a Dunába. Miután az itt található csápos és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét, a szennyezés összesen mintegy ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyeztette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyasztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló- és rákfajok.
A 2005-ös szennyezés[szerkesztés]
2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határértékének négyszázszorosát, a dioxinok határértékének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dorogi lexikon p. 136
- ↑ Tittmann János: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, ISBN 963-214-771-5
Források[szerkesztés]
- Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2
- https://index.hu/politika/belfold/dorog7511/
- https://index.hu/politika/bulvar/eszterg0805/
- https://index.hu/politika/bulvar/mereg0809u/
- https://index.hu/politika/bulvar/olaj0731u/
- http://hvg.hu/hvgfriss/2005.33/200533HVGFrissa161.aspx Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://hvg.hu/itthon/20050811rakkelto.aspx
- http://www.pilisinfo.hu/archivum/vizszennyezes_04_08_02.htm
- https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.542184339806930&type=3
- https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.315865513133670&type=3
- https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.384128072279225&type=3