Kemse
| Kemse | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vető János István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7839 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 49 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 17° 54′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 17° 54′ 47″ | |||
 Kemse
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kemse (horvátul: Kemša[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Sellyétől dél-délkeletre, Vajszlótól délnyugatra helyezkedik el; központja mintegy 3,5 kilométerre van a Drávától és a déli országhatártól, de közigazgatási határa délen közel öt kilométer hosszan egybeesik a déli országhatárral.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Csányoszró, kelet felől Piskó, nyugat felől pedig Zaláta; északkeleten egy egészen rövid szakaszon határos még Lúzsokkal is. A határ túlsó oldalán a legközelebbi település a horvátországi Martince (Martinci Miholjački).
Az egész falu egy, a környezetéből kissé kiemelkedő földhalomra épült, amit szinte minden irányból egykori Dráva-holtágak vesznek körül. Emiatt a falukép is jellegzetes: a házak nem egy vagy több utca hosszában épültek meg, hanem egy kör alakú térség körül, gyűrű alakban, ennélfogva Kemse bokortelepülésnek tekinthető.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben Vajszlón és Lúzsokon keresztül, az 5823-as úton. Külterületei között délen áthalad még az 5821-es és az 5824-es út is, utóbbiak csak a község ritkásan lakott, külterületi településrészeit érintik.
Története[szerkesztés]
A település első ismert okleveles említése 1320-ból való, ekkor már a maival azonos névalakban bukkan fel a falu neve. Múltjáról évszázadokat átívelően kevés adat került elő; ismert történelme nagy részében valószínűleg a pécsi káptalan birtoktestéhez tartozhatott. 1542-ben 4½, 1561-ben 5½ jobbágyportát írtak itt össze, 1721-ben három-három magyar jobbágy- illetve zsellércsalád lakta a falut. 1807-ben 20 háza és 140 lakosa volt, 1828-ra pedig már 220-ig kúszott fel a lakosok száma, ám ettől az időszaktól kezdve a lélekszám nagyjából folyamatos csökkenésnek indult. Kemsét az egykézés hatásai is az Ormánság átlagánál jobban sújtották.
A falu határa mindig vízjárta terület volt, több 18. századi térképen is ártéri erdők és vadvizek szövevénye öleli körül a települést.[4] A történelem során a lakosságnak mindig jelentős hányada élt pákász életmódot, a hosszabb-rövidebb ideig vízzel elöntött egykori holtágak, morotvák adottságait kihasználva.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Tömös Mihó László (független)[5]
- 1994–1998: Tömös Mihó László (független)[6]
- 1998–2002: Tömös Mihó László (független)[7]
- 2002–2006: Tömös Mihó László (független)[8]
- 2006–2010: Tömös-Mihó László (független)[9]
- 2010–2014: Vető János István (független)[10]
- 2014–2019: Vető János István (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Vető János István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 56 | 56 | 58 | 59 | 52 | 51 | 49 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 6,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 28,8%, felekezeten kívüli 20,3% (5,1% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]
- A falu mai kőtemploma 1913-ban épült.
- Korábban a településnek fatornyos temploma volt, amit az 1910-es évekre rossz állapota miatt felhagytak, majd lebontottak; díszes, festett mennyezeti fakazettái ma a Magyar Nemzeti Múzeum anyagának részét képezik.
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Kemséről szól az Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete című, 1936-ban megjelentetett szociográfiai kiadvány, amely egy-egy kihajtható térképpel, illetve grafikonnal, valamint számos illusztrációval jelent meg, a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Bt. gondozásában, tíz szerző műveként, gróf Teleki Pál előszavával.[13]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Kemse. Virágos Magyarországért. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kemse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Kemse Helységnévtár
- ↑ Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete (pdf). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
