Karolina-oszlop
| Karolina-oszlop | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Hely | Karolina tér |
| Cím | Cluj-Napoca, Piaţa Muzeului |
| Építési adatok | |
| Készítés ideje | 1831 |
| Felavatás ideje | 1831. október 4. |
| Elhelyezkedése | |
 Karolina-oszlop
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 23° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 23° 35′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karolina-oszlop témájú médiaállományokat. | |
A kolozsvári Karolina-oszlop (korábbi, népszerű nevén Státua, románul: Obeliscul Carolina), a város legrégibb világi emlékműve az Óvárban, a Karolina téren (románul Piața Muzeului) áll.
Az oszlopot I. Ferenc király, és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné látogatásának emlékére emelték. A látogatásra 1817. augusztus 18. és 27. között került sor. A látogatás célja a nép megnyugtatása volt a napóleoni háborúk okozta nehézségek közepette. A császári pár a Bánffy-palotában szállt meg.
Az emlékmű felállítását Páll Sámuel főbíró indítványozta, és engedélyt kértek rá az uralkodótól. A városi tanács 1818-ban öt tervet nyújtott be a főkormányszékhez és a bécsi udvarhoz; az engedélyre másfél évet kellett várni. A költségek fedezésére gyűjtést indítottak a polgárok körében; amikor ez elakadt, a hiányzó részt Topler Imre városi főügyész pótolta.
Az oszlop faragása a helybeli Schindler Mihály és Antal mesterek műve, a sasok vaskoszorúját Henczenberger János lakatos készítette. A domborművek Josef Klieber bécsi szobrász alkotásai. A felavatás 1831. október 4-én történt; ekkor az oszlop még a Fő téren állt; 1898-ban került jelenlegi helyére.
Az emlékoszlop két domborműve több mint másfél méter magas, szélességük jó méternyi. Az egyik a város kapuja elé érkező császári hintót ábrázolja, a fogadására összegyűlt tömeg körében. A hintó két oldalán a lovas díszkíséret áll, akik a város és a vármegye zászlaját emelik magasra. A másik dombormű a kórház kapujában álló császárnét ábrázolja, aki egy térdre boruló asszonynak pénzt nyújt. Mögötte a császár, illetve kísérete. Mindkét dombormű érdekes a viselettörténet szempontjából. Kultúrtörténeti érdekesség (ma bakinak neveznénk), hogy a kórház kapujánál olajlámpa látható, noha a városban az utcai világítás csak 1827 decemberében kezdődött, tehát a császári látogatáskor a lámpa még nem lehetett meg.
Képek[szerkesztés]
-
Az oszlop 1859-ben a Fő téren -
Az oszlop 1897-ben a Fő téren -
A ferences templom előtt -
Latin nyelvű felirat -
-
A királyi hintó érkezését ábrázoló dombormű -
A „Karolina királyné alamizsnát oszt” domborműve
.JPG)
.JPG)
Források[szerkesztés]
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992. 42. o.
- Az óvári emlékoszlop. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. kötet. Bukarest: Kriterion. 1982. 94–98. o.
További információk[szerkesztés]
.svg){kind=small}
