Jéna

	Jéna
; Jéna címere	; Jéna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Türingia (1990. október 3. – )
Rang	járási jogú város
Polgármester	Dr. Thomas Nitzsche (FDP)
Irányítószám	07701–07751
Körzethívószám	03641; 036425;
Rendszám	J
Testvérvárosok	Lista Beit Yala (2011. szeptember – ); Lugos (1983–); Porto (1984. november 28. – ); Erlangen (1987. április 8. – ); Berkeley (1989. június 27. – ); San Marcos (1998–); Aubervilliers (1999. május 6. – ); Ajaccio; Vlagyimir (2008. október 19. – );
	Népesség
Teljes népesség	111 191 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	894 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Terület	114,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″Koordináták: é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″
	Jéna Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Jéna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jéna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban. Lakóinak száma 105 129 fő (2010. december 31-ei adat).

Fekvése[szerkesztés]

Jéna a közép-németországi Türingia tartományban, a Saale folyó mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Jéna első említése 1236-ból való. A város sokáig kereskedelméről volt nevezetes, egészen – 1558-ig – az egyetem megalapításáig.

A jénai egyetem megalapítására azután került sor, hogy V. Frigyes pfalzi választófejedelem V. Károly német-római császárral szemben az 1546-1547. évi schmalkaldeni háborúban fejedelemségének nagyrészével együtt a wittembergi egyetemet is elvesztette, ami miatt új egyetem alapítását határozta el. Az egyetem 1785-1819 között érte el fénykorát. Ebben az időszakban az egyetemen többek között olyan világszerte ismert tudósok oktattak, mint Friedrich Schiller, a költő és történész, Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, valamint August Wilhelm Schlegel filozófiaprofesszorok, Georg Wilhelm Friedrich Hegel magántanár, majd filozófiaprofesszor.

Az egyetem hallgatói ebben az időszakban alapították meg az első diákszövetséget (Urburschhenschaft) is.

A jénai egyetem később Schiller nevét vette fel, a 19. század további éveiben is igen haladónak számított. Karl Marx 1841-ben itt lett a filozófia doktorává "A demokritoszi és az epikuroszi természetfilozófia különbségéről" című disszertációjával.

1806. október 14-én Napóleon legyőzte a porosz hadsereget a jénai csatában.

A 19. század második felében jéna jelentős ipari központtá vált.

1945-ben, a második világháború végén amerikai és brit repülők erősen bombázták a várost. A középkori városrész nagy része rommá lett. A bombázások következtében 153-an haltak meg.

Városrészek[szerkesztés]

Városrész neve	terület (km²)	Lakosság (2005)	Csatlakozás Jénához
Jena	29,88	66.308	–
Ammerbach	4,57	462	1922
Closewitz	4,11	145	1994
Cospeda	3,36	1.302	1994
Drackendorf	3,65	706	1994
Göschwitz	2,26	584	1969
Ilmnitz	1,64	256	1994
Isserstedt	6,85	840	1994
Jenaprießnitz/Wogau	7,52	1.262	1994
Krippendorf	3,15	127	1994
Kunitz/Laasan	8,02	836	1994
Leutra	4,68	127	1994
Lichtenhain	2,12	976	1913
Lobeda	3,21	1.542	1946
Löbstedt	0,54	706	1922
Lützeroda	1,44	164	1994
Maua	3,34	369	1994
Münchenroda/Remderoda	5,29	317	1994
Vierzehnheiligen	1,98	94	1994
Wenigenjena	4,76	10.521	1909
Winzerla	4,99	11.379	1922
Wöllnitz	2,62	568	1946
Ziegenhain	2,50	385	1913
Zwätzen	5,46	2.556	1922

Gazdaság[szerkesztés]

A város optikai és üvegiparáról nevezetes. Carl Zeiss 1846-ban alapította kis műhelyét. Zeissnek az Ernst Abbe fizikussal és Otto Schott-tal kialakított együttműködése révén világhírűvé vált a gyár. A város látnivalói közé tartozik a Zeiss-planetárium.

A város híres hőállóüveg-gyártásáról, emiatt nevezik Magyarországon a hőálló üvegből készült konyhai edényeket jénai edénynek.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A4-es autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Bahnhof Jena Paradies

Oktatás[szerkesztés]

A Schiller nevét viselő egyetem alapítása az 1548-tól működő evangélikus gimnázium fejlesztésével történt. Egyetemét 1558. február 22-én nyitották meg. A 18-19. század fordulóján tanított itt Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel is. Ezért is nevezhető a város a német idealista filozófia és a német romantika egyik központjának. Az egyetemen tanított Friedrich Ludwig Gottlob Frege, akinek Rudolf Carnap a tanítványa volt.