John Tyndall
| John Tyndall | |
,Engraving,SIL14-T003-09a_cropped.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1820. augusztus 2. Leighlinbridge, Írország |
| Elhunyt | 1893. december 4. (73 évesen) Hindhead, Anglia |
| Sírhely | St. Bartholomew's Churchyard |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | ír |
| Állampolgárság | brit |
| Házastárs | Louisa Charlotte Tyndall |
| Szülei | John Tyndall |
| Iskolái | Marburgi Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | fénytan, hangtan |
| Munkahelyek | |
| Queenwood College | tanár |
| Jelentős munkái | Tyndall-jelenség |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Hatással voltak rá | Michael Faraday |
| Hatással volt | Jožef Stefan |
 | |
| John Tyndall aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Tyndall témájú médiaállományokat. | |
John Tyndall (Leighlinbridge, 1820. augusztus 2. – Hindhead, 1893. december 4.) Írországban született brit fizikus.
Életpályája[szerkesztés]
1848-ban Marburgba, majd Berlinbe ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Hazájába visszatérve a Queenwood College tanára lett. 1851-ben találkozott Thomas Henry Huxley-val, akivel életre szóló barátságot kötött. 1853-ban meghívták a Royal Institution fizikai tanszékére, ahol Michael Faraday munkatársa és barátja lett. 1887-ben nyugalomba vonult.
Munkássága[szerkesztés]
Főleg az energiamegmaradás törvényének következményeit kutatta. Nagyon érdekelte az energia különböző fajtáinak (diamágnesesség, sugárzó meleg, hang) terjedése.
Nevezetesek gleccserkutatásai — ezt a munkát Huxley-val kezdte, majd egyedül folytatta, és jelentős eredményeket ért el a jégfolyás mechanizmusának tisztázásában.
A fény szóródását is vizsgálta különböző közegekben; így fedezte fel a később róla elnevezett Tyndall-jelenséget. Kísérletekkel megmutatta, hogy a föld felszínéről az ég azért látszik kéknek, mert a légkörbe érkező napsugarak szóródnak a légkört alkotó molekulákon, mielőtt a szemünkbe érkeznének.
Felfedezte, hogy a nedves levegő hőmérséklete kevéssé változik, miközben hőt nyel el. Igazolta, hogy az élelmiszer nem romlik meg, amikor csíramentes levegőben tartják; ezzel cáfolta a spontán nemzés elméletét.
Művei[szerkesztés]
Első műveit Németországban, németül írta.
- Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850)
- The glaciers of the Alps (London 1860)
- On radiation (1865)
- Hours Of Exercise In The Alps (1871)
- egy fejezete magyarul, Eötvös Loránd fordításában: A Jungfrau megmászása
- Contributions to molecular physics (1872)
- Six Lectures on Light (1873)
- Heat considered as a mode of motion (7. kiadás: 1887)
- magyarul: A hő mint a mozgás egyik neme (1872, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
- The forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiadás: 1876)
- Faraday as a discoverer (4. kiadás: 1884)
Előadásai[szerkesztés]
Számos előadást is tartott; ezek fordításai igen népszerűek voltak.
- Notes on electricity (1870)
- Lectures on electricity (1870)
- Natural philosophy in easy lessons (1869)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Tyndall, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. június 1.
- John Tyndall (1820-1893) (magyar nyelven) (html). puskas.hu (a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskolája honlapja). (Hozzáférés: 2016. június 2.)
