I. Roger szicíliai gróf
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| I. Roger | |
 | |
| Szicíliai gróf | |
| Uralkodási ideje | |
| 1071 – 1101 | |
| Elődje | nemvolt |
| Utódja | I. Simon |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hauteville-ház |
| Született | 1031 Hauteville-la-Guichard |
| Elhunyt |
Mileto |
| Nyughelye | Calabria |
| Édesapja | Tancrède de Hauteville |
| Édesanyja | Fressenda of Hauteville |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Roger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Roger (1031 – 1101. június 22.), más néven Bosso vagy Nagyherceg, Szicília normann grófja 1071-től 1101-ig.
Életútja[szerkesztés]
Roger Hauteville Tankréd legkisebb fia volt. Anyja, Fredisenda, apja második felesége volt. Dél-Itáliába nem sokkal 1055 után érkezett meg Roger.
Geoffrey Malaterra a Guiscard-fivéreket, Robertet és Rogert a bibliai Józsefhez és Benjáminhoz hasonlítja. Rogerről azt írja: "Szépséges ifjú volt, felséges termetű, kecses alakú, jártas az ékesszólásban és tanácskozáskor megfontolt. Előrelátó volt dolgainak megszervezésében, az emberekkel kellemes és derűs; erős volt és bátor, csatában pedig könyörtelen." Roger fivérével, Roberttel együtt hódította meg Calabriát, és egy 1062-ben megkötött szerződéssel felosztották egymás között a megszerzett terület városait és kastélyait.
Robert úgy döntött, hogy felhasználja Roger különleges képességeit Szicília megszerzésénél. A szigeten ekkoriban a számos muszlim mellett több görög keresztény is élt, alávetetten az arab hercegeknek, akik pedig a tuniszi szultán uralma alatt álltak. 1061 májusában a fivérek átkeltek Reggióból és elfoglalták Messinát. Palermo 1072 januárjában történt elfoglalása után Robert Guiscard, mint fejedelem, kinevezte Rogert Szicília grófjává, de megtartotta magának Palermót, Messina felét és a sziget északkeleti részén (a Val Demonét). Roger csak 1085 után tudott belefogni egy módszeres keresztes hadjáratba: 1086 márciusában Szürakuszai megadta magát, 1090-ben Málta is behódolt.[2] A hódítás Noto 1091-es elestével ért véget. Robert sikereit jórészt Roger támogatásának köszönhette. Hasonlóképp, amikor Roger lett a Hauteville-ek első embere, támogatta unokaöccsét, Roger Borsát az antiochiai Bohemund, Capua, vagy más fölkelők ellen. Amikor Roger Borsa újra segítséget kért nagybátyjától, 1085-ben az ő javára lemondott calabriai kastélyairól, 1091-ben pedig palermói örökségéről. Roger szicíliai uralma Robert Guiscard itáliai uralmánál korlátlanabb volt.
Családja[szerkesztés]
Első felesége Judith d’Évreux, második felesége Eremburga di Mortain, harmadik felesége Adelaide del Vasto. Fia Roger Szicília királya, leánya, Felícia Könyves Kálmán magyar király felesége lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: nincs |
|
Következő uralkodó: Simon |
