Hrvatske željeznice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hrvatske Željeznice
Típusállami tulajdonú vállalat
JogelődJugoszláv Vasutak
Alapítva1991
Megszűnt2006
Jogutód
  • HŽ Infrastruktura
  • HŽ Cargo
  • HŽ Putnički prijevoz
SzékhelyZágráb
IparágVasúti szállítás
Formad.o.o.
TermékekVasúti szállítás, Vasútépítés, Szolgáltatások

A Hrvatske Željeznice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatske Željeznice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Horvát Vasutak 1142-es villamosmozdonya Zágráb főpályaudvarán
Az egyenáramú HŽ 1061 sorozatú mozdony Fiume állomásán a Šapjanéből érkezett 1 kocsis személyvonattal
Zágráb főpályaudvara (Glavni Kolodvor)

A Hrvatske Željeznice d.o.o. (HŽ – Horvát Vasutak) Horvátország nemzeti vasúttársasága, amely az ország függetlenné válása után alakult meg.

Története[szerkesztés]

2014. január 31-én bejelentették, hogy HŽ PP vasúttársaság 213 millió euróért 44 dízel, illetve elektromos motorvonatot rendelt a szintén horvátországi Končar vonatgyártótól. A szállítások 2015 márciusában indulnak, az utolsó vonatnak 2017-ig kell beérkeznie. A megbízás 16, négyajtós, 211 üléses, regionális közlekedésben használható villamos motorvonatra, valamint 16, 136 üléses olyan motorvonatra szól, amelyek a zágrábi elővárosi vonalakon fognak közlekedni. A termékek két, 2011-ben kifejlesztett prototípusból fejlesztett változatok. A Končar 12 dízelvonatot is szállít. A három kocsis vonatok nagyon hasonlítanak a Končar villanyvonataira, de persze lesznek 390 kilowattos áramtárolóik is a tetejükön, a vezetőfülke közelében. Egy dízelvonat 58,5 méter hosszú lesz, 160 ülő-, és ugyanennyi állóhellyel. Végsebessége óránként 120 kilométer, gyorsulása 0,7 méter/szekundumnégyzet.[1]

Logói[szerkesztés]

Vonalak[szerkesztés]

2726 km-es normál nyomtávú hálózatából 984 km 25 kV 50 Hz váltóárammal, 138 km pedig 3000 V egyenárammal villamosított (41%).

Fővonalak:

2006. december 10-től a vasúttársaság üzemelteti Spliti helyiérdekű vasútvonalat is.

Európai viszonylatban az ország vasúthálózata elég fejletlen. Mivel a vonalak jelentős része a Monarchia idején épült, ezért az elsődleges cél a Béccsel és Budapesttel történő, és nem az egyes horvát városok közötti összeköttetés létrehozása volt. Az Adriai-tenger partján sem fut egyetlen szakasz sem, és csak a nagy kikötővárosok érhetők el vonattal (Fiume, Split, Zára, Šibenik, Pula). Mivel a pulai vonal nincs közvetlen összeköttetésben a törzshálózattal, ezért Fiume és Lupoglav között a HŽ által üzemeltetett autóbuszok közlekednek.

2013-ban Horvátország csatlakozásától kezdve nagyobb vasúti fejlesztések várhatóak Kaposváron és Nagykanizsán. Az öt megszűnt kishatárforgalmi vonal közül (Nagyharsány-Pélmonostor; Harkány-Alsómiholjác; Sellye-Drávasztára-Zaláta; Barcs-Verőce; Rédics-Lendva-Muraszerdahely csak az utóbbi újraépítése van tervbe véve, mivel abból hiányzik a legkevesebb.

Vonatok[szerkesztés]

  • ICNInterCity nagibni, minőségi nagysebességű motorvonat Zágráb és Split között
  • ECEuroCity vonat, összeköttetést biztosít a környező európai nagyvárosokkal
  • ICInterCity vonat, belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt
  • ENEuroNight, minőségi éjszakai vonat Szlovénia, Ausztria, Szlovákia és Svájc felé
  • B – Brzi vlak, gyorsvonat
  • UB – Ubrzani vlak, gyorsított vonat
  • Pu – Putnički vlak, személyvonat, minden állomáson megáll

A horvát fél üzletpolitikája miatt a kishatárforgalmú viszonylatokon (Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Szlovénia felé) egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés vonat jár át a határon.

Magyarországról Horvátországba az alábbi nemzetközi vonatok közlekednek/közlekedtek:

Jelenlegi
Megszűnt

Vasútvonalai[szerkesztés]

Az törzshálózathoz nem csatlakozó vonalak, amiket csak más országokon keresztül lehet elérni:

Jövőbeli tervek[szerkesztés]

A Horvát Vasutak közzé tette a 888,5millió euró értékű, a következő öt évre szóló fejlesztési tervét, mely az öreg járművek cseréjét célozza. A terv szerint, mely a kormány jóváhagyását igényli, 752 millió eurót fordítana új vonatok beszerzésére, melyek döntő részét hazai gyárak állítanak elő, míg 136 millió eurót a meglévő járművek felújítására költenének. 2010 év során mindössze 100 millió eurót fektetnének be. A HŽ 478 millió eurót szeretne kapni a költségvetésből, míg a többit kölcsön formájában az Eurofimától.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2014. január 31.) Horvát vonat készül a horvát sínekre. HVG.hu. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.)  
  2. A HŽ közzé teszi beruházási tervét (application/pdf objektum). vasutgepeszet.hu. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)

További információk[szerkesztés]