Hosszúság
A hossz vagy hosszúság a távolsággal rokon kifejezés, hosszról inkább egy objektum lineáris méretével kapcsolatban, azaz annak két pontja közötti távolságként szoktunk beszélni, míg távolságról különböző objektumok közötti távolságként. A hossz emellett általában a két lehetséges vízszintes méret közül a hosszabbat jelenti, míg a rövidebbik a szélesség, a függőleges méret pedig a magasság.
A köznyelvben a hossz gyakran időtartamot is jelent, például egy előadás hosszát, vagy például az utazás hosszát is órákban és nem kilométerben mérjük inkább.
Hosszmértékek[szerkesztés]
A hosszúságot nagyon sokféle hosszmérték mérheti, ezek közül az SI-egységeket kell előnyben részesíteni, néhány kivétellel.
SI hosszmértékek[szerkesztés]
Az SI-mértékegységrendszer hosszmértéke a méter, amiből származtatható pl.:
- milliméter (a méter 1/1000-e)
- centiméter (a méter 1/100-a)
- deciméter (a méter 1/10-e)
- kilométer (1000 méter)
Régi és angolszász hosszmértékek[szerkesztés]
Csillagászati hosszmértékek[szerkesztés]
A csillagászat a megszokott hétköznapi egységeknél sokkal nagyobb egységeket használ:
Mikroszkopikus hosszmértékek[szerkesztés]
Számos alkalmazásban nagyon kis egységeket használnak:
Nyomdászati hosszmértékek[szerkesztés]
A nyomdászatban használják:
- Tipográfiai pont
- Cicero (12 tipográfiai pont)
Források[szerkesztés]
- Makkai László (szerk.): Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Budapest: (kiadó nélkül). 1959.
További információk[szerkesztés]
- Babák György: Méréstechnika. 2011.
