Horváth-kert
| Horváth-kert | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Horváth-kert
Pozíció Budapest I. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 47″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 47″, k. h. 19° 02′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth-kert témájú médiaállományokat. | |
A Horváth-kert közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban.
Fekvése[szerkesztés]
A Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határolja.
Története[szerkesztés]
A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kerten át folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. (A befedés munkálatait itt, a János hídnál kezdték el 1873. március 5-én, de csak 1876 júniusában adták át a Vérmezőig tartó szakaszt.) Azóta csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. Az addigra megrongálódott szobrot az 1950-es években lebontották.[1]
A Nepomuki Szent János-szobor mögötti területen (szemben az 1900-ban épült állami főreálgimnáziummal, a mai Petőfi gimnáziummal) állt az 1878-ban felépített, és 1941-ben lebontott Budai Tornacsarnok.[2]
A Horváth-kert északnyugati sarkán (az Alagút utca és a Krisztina körút sarkán) működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.[3] Helyén csak az 1935-ben állított Déryné-szobor maradt (Ligeti Miklós műve), amely az ostrom idején elpusztult. 2010-ben az Önkormányzat felállította a szobor másolatát (Polgár Botond művét).
A parkot a benne álló Haydn-szoborról egy időben Haydn-parknak is nevezték, de az elnevezés nem gyökeresedett meg. A bronz mellszobrot Kocsis András készítette 1960-ban.[4]
A park északi felén, az egykori Budai Színkör helyén 1961-ben szökőkutas vízmedencét létesítettek, partján állították fel Ferenczy Béni „Ülő nő” című bronzszobrát. A szökőkút csak néhány évig üzemelt, az 1970-es évek közepén tönkrement, azóta nem működött.[forrás?] 2010 körül felújították, modern díszvilágítással látták el és ismét üzembe helyezték.
Az Alagút utca 3. sz. alatt állt az 1935-ben megszűnt Philadelphia Kávéház, amelynek a 19–20. század fordulóján Ady Endre is gyakori vendége volt. Az 1960-as évek elején a házat lebontottak, a helyén toronyház épült.[5]
A rendszerváltás után visszaállították a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídján állt.[6]
2011 októberében a lengyelországi Chopin-2010 Emlékbizottság elnöke, Waldemar Dabrowski korábbi kulturális miniszter, a varsói Nemzeti Operaház főigazgatója, Szilasi Alex zongoraművészen keresztül a Budavári Önkormányzatnak egy Chopin-mellszobrot ajándékozott, amelyet a Horváth-kert nyugati szélén, a Krisztina körúti úton állítottak fel az adományozók jelenlétében. A szobor Bolesław Syrewicz lengyel szobrászművész (1835–1899) eredeti művének másolata.[7][8]
Említése egy örökzöld slágerben[szerkesztés]
- Békeffi István írta a szövegét a „Legyen a Horváth-kertben, Budán” című dalnak, amelynek szállóigévé vált két sora: „Legyen a Horváth-kertben, Budán /Szombaton este fél nyolc után”.[9]
Képek a Horváth-kertről[szerkesztés]
-
-
Ferenczy Béni Ülő nő-szobra, 1961. -
Ferenczy Béni szobra, felújítás után (2011). -
Nepomuki Szent János-szobor. -
A Budai Tornacsarnok emléktáblája a Petőfi gimnázium falán -
Budai Tornacsarnok, Szent János-szobor és főreálgimnázium (1900) -
A Budai Színkör a park Alagút utcai oldalán (1837) -
A volt Philadelphia Kávéház és Szabó Dezső emléktáblája. -
Ottlik Géza emléktáblája az Attila út 45. sz. házon. -
Déryné régi/új szobra (er. Ligeti Miklós (1935), másolat Polgár Botond (2010). -
Chopin emlékműve (2011).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/petofi-sandor-gimnazium/3316
- ↑ A budai színházak. Magyar színháztörténet II. 1870-1920.. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Kocsis András. HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ „Alagút u. 3. 1867-ben Az Ország Nádorához, Wastl Lambert; esetleges későbbi tulajdonosai neve ismeretlen; 1898-tól Philadelphia. (…) A régi házat az ostromkor bombatalálat érte, teljesen elpusztult.” Id.: Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia kávéház c. cikkből, [1]
- ↑ Ifju György: A budai Horváth kert. Vendégváró, 2008. július 31. [2008. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 27.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 27.)
- ↑ http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/33713/operettek/legyen-a-horvath-kertben-budan-a-regi-nyar---zeneszoveg.html
További információk[szerkesztés]
- A Horváth-kert a Vendégvárón. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
- A Horváth-kert szobrai[halott link]
- Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia kávéház. Budapesti Negyed 12–13 (1996/2–3). száma, 2005. január 18. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
- Horváth-kert, Szent János tér. Zöldkalauz.hu. (Hozzáférés: 2017. július 25.)[halott link]