Hollós Korvin Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollós Korvin Lajos
Élete
Születési névWeisz Lajos
Született1905. december 8.
Budapest
Elhunyt1971. március 27. (65 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaRiesz-Bartos Anna
Tóth Eszter
GyermekeiHollós Máté
Pályafutása
Első műveNihil (versek, Budapest, 1928)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat.

Hollós Korvin Lajos, születési nevén Weisz Lajos, a Korvin vezetéknevet Korvin Ottó kommunista politikus emlékére vette fel (Budapest, 1905. december 8.Budapest, 1971. március 27.) magyar költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya. Fia Hollós Máté zeneszerző.

Fotója a Szép versek című antológiában (Balla Demeter, 1973)

Élete[szerkesztés]

Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg, és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.

1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.

Miután 1933-ban elvesztette állását, kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.

Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, és nyolc alkalommal le is tartóztatták, ebből ötször elítélték.

1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]

1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.

Tóth Árpád, Hollós Korvin Lajos és Tóth Eszter sírja Budapesten

Művei[szerkesztés]

  • Nihil (versek, Budapest, 1928)
  • Harc (versek, Budapest, 1930)
  • Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
  • Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
  • Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
  • Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1939)
  • Hátsó lépcső (regény, Budapest, 1945)
  • Válogatott költemények. 1925–1945; Faust, Bp., 1945
  • Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1947)
  • Böjti szelek. Regény, avagy Megkésett farsangi maszkabál, anno 1947; Magyar Könyvbarátok Kultúregyeseülete, Bp., 1948
  • Fekete gyémántok; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
  • A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
  • Harminc esztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
  • Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
  • Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
  • Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
  • Óbudai búcsú (önéletrajzi elbeszélések, Budapest, 1961)
  • Komédiások (regények, Budapest, 1965)
  • A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
  • Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
  • A szürke eminenciás / Elbukottak / Komédiások (kisregények, Budapest, 1976)
  • Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
  • Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)
  • Alperes nem nyugszik; Magvető, Bp., 1980

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
  • Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor. Budapest: Akadémiai. 1960–1981.