Hessen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hessen
Hessen zászlaja
Hessen zászlaja
Hessen címere
Hessen címere

FővárosaWiesbaden
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″
Legnagyobb városFrankfurt am Main
Államformaszabad állam
Vezetők
MiniszterelnökVolker Bouffier (CDU)
Hatalmon lévő pártCDU-Zöldek koalició
Hivatalos nyelvnémet
Beszélt nyelveknémet
Tagság
Lista
IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint6 265 809 fő (2018. dec. 31.)[1]
Becsült6 093 000 fő fő (2004.)
Népsűrűség288 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21 114 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró
Nemzetközi gépkocsijelD
Internet TLD.de
Villamos hálózat230 V 50 Hz
Közlekedés irányajobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Hessen témájú médiaállományokat.

Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre. Fővárosa Wiesbaden.

Neve[szerkesztés]

A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki.

Földrajz[szerkesztés]

Hessen domborzati térképe

Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék-Pfalzcal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos.

Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják.

Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben.

Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra.

Története[szerkesztés]

A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből alakult ki.

A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lépett életbe. Hessen volt az első német tartomány, amely a második világháború után új alkotmányt fogadott el.

A tartomány közigazgatási területét az amerikai katonai kormányzat 2. proklamációjával Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven 1945. szeptember 19-én állították helyre. A tartomány neve az alkotmány életbelépésével Hessen lett.

Politika, közigazgatás[szerkesztés]

A parlament (Landtag) épülete Wiesbadenben

Politika[szerkesztés]

Az összes állami hivatal székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők:

  • Parlament (Hessischer Landtag)
  • Állami Bíróság (Hessischer Staatsgerichtshof)
  • Állami Kancellária (Staatskanzlei), a miniszterelnök székhelye
  • Állami Kriminalisztikai Intézet (Landeskriminalamt)
  • Állami Rendőrakadémia (Hessische Polizeischule)
  • Állami Statisztikai Intézet (Statistisches Landesamt)
  • Az összes minisztérium, melyek a következők:
    • Belügy- és Sportminisztérium
    • Gazdaság, Közlekedés és Állami Fejlődés Minisztériuma
    • Igazságszolgáltatási Minisztérium
    • Képzettségszolgáltatási Minisztérium
    • Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
    • Pénzügyminisztérium
    • Tudomány és Művészet Minisztériuma

A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek a hesseni alkotmányt is megváltoztathatják, ugyanakkor a német szövetségi alkotmány az alapvető emberi jogok területén továbbra is magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány megengedi a halálbüntetést, a német szövetségi viszont tiltja. Ennek eredőjeként Hessenben sincs halálbüntetés. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekről teljesen a tartományi parlament dönt, például az állami oktatáspolitika vagy belügyi kérdések. Minden tartománynak saját költségvetése van.

Az aktuális miniszterelnök 2010 óta Volker Bouffier (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ezt követően megalakult az első Bouffier-kormány. A 2013-as választásokon ismét a CDU nyert, de nem szerzett többséget, így alakult meg 2014-ben Németország első olyan kormánya, ahol a CDU koalíciós partnere a Zöldek.

Közigazgatás[szerkesztés]

Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll.

  1. Bergstraße járás (Kreis Bergstraße) (Székhely Heppenheim)
  2. Darmstadt-Dieburgi járás (Landkreis Darmstadt-Dieburg) (Székhely Darmstadt)
  3. Groß-Geraui járás (Kreis Groß-Gerau) (Székhely Groß-Gerau)
  4. Hochtaunus járás (Hochtaunuskreis) (Székhely Bad Homburg)
  5. Main-Kinzig járás (Main-Kinzig-Kreis) (Székhely Gelnhausen)
  6. Main-Taunus járás (Main-Taunus-Kreis) (Székhely Hofheim am Taunus)
  7. Odenwald járás (Odenwaldkreis) (Székhely Erbach (Hessen))
  8. Offenbachi járás (Landkreis Offenbach) (Székhely Dietzenbach)
  9. Rheingau-Taunus járás (Rheingau-Taunus-Kreis) (Székhely Bad Schwalbach)
  10. Wetterau járás (Wetteraukreis) (Székhely Friedberg (Hessen)
  11. Gießeni járás (Landkreis Gießen) (Székhely Gießen)
  12. Lahn-Dill járás (Lahn-Dill-Kreis) (Székhely Wetzlar)
  13. Limburg-Weilburgi járás (Landkreis Limburg-Weilburg) (Székhely Limburg an der Lahn)
  14. Marburg-Biedenkopfi járás (Landkreis Marburg-Biedenkopf) (Székhely Marburg)
  15. Vogelsberg járás (Vogelsbergkreis) (Székhely Lauterbach (Hessen))
  16. Fuldai járás (Landkreis Fulda) (Székhely Fulda)
  17. Hersfeld-Rotenburgi járás (Landkreis Hersfeld-Rotenburg) (Székhely Bad Hersfeld)
  18. Kasseli járás (Landkreis Kassel) (Székhely Kassel)
  19. Schwalm-Eder járás (Schwalm-Eder-Kreis) (Székhely Homberg (Efze))
  20. Werra-Meißner járás (Werra-Meißner-Kreis) (Székhely Eschwege)
  21. Waldeck-Frankenbergi járás (Landkreis Waldeck-Frankenberg) (Székhely Korbach)

Önálló nagyvárosok:

Hessen tartomány járásai
Hessen tartomány járásai

A legnagyobb városok[szerkesztés]

Frankfurt am Main
A fuldai dóm
Város Lakosság (fő) Terület (km²)
Frankfurt am Main 660 000 248,31
Wiesbaden 287 000 204,10
Kassel 194 000 106,79
Darmstadt 140 000 122,23
Offenbach am Main 119 000 44,90
Hanau 88 000 76,49
Marburg 78 000 124,50
Gießen 73 000 72,56
Fulda 64 000 104,04
Rüsselsheim 59 000 58,30
Wetzlar 52 000 75,67
Bad Homburg vor der Höhe 52 000 51,17

Gazdaság[szerkesztés]

A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található.

Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le.

Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag lesz hasznosítva.

Biblisben egy atomerőmű áll.

A legfontosabb cégek[szerkesztés]

Cég Alkalmazottak száma
(2003, fő)
Deutsche Lufthansa AG 34 500
Deutsche Bahn AG 25 000
Deutsche Post AG 24 700
REWE-Zentral AG 23 500
Adam Opel AG 20 000
Deutsche Telekom AG 19 000
Allianz Group 17 400
Siemens AG 16 300
Fraport AG 15 900
Volkswagen 15 300

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hessen
A Wikimédia Commons tartalmaz Hessen témájú médiaállományokat.