Hermanarik keleti gót király
| Hermanarik | |
| Keleti gót király | |
| Uralkodási ideje | |
| 351 – 376 | |
| Elődje | Odoulf |
| Utódja | Withimir |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Amali dynasty |
| Született | 3. század (a hagyomány szerint 266) |
| Elhunyt | 376 |
| Édesapja | Achiulf |
| Házastársa | Svanhilt[1] |
| Gyermekei | Hunimundo |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hermanarich, más írásmóddal Jörmunrek,[2] Hermanarik,[2] Ermanarik,[2] Ermenrich,[2] Eormenric,[2] Ermich (266 k.[3] – 376[3][4]), keleti gót (osztrogót) király az Amalok nemzetségéből, a 4. századból.[4] Birodalma a Duna és a Don között terült el.[4] 12 nép, köztük a vizigótok is hatalma alatt álltak.[4] 376-ban,[4] a hun király, Balambér seregével vívott vesztes csata után, – melyben fia Witimer is életét vesztette[4] – az állítólag 110 éves uralkodó a monda szerint saját kardjába dőlt.[4]
Iordanes beszámolója[szerkesztés]
Iordanes tudósítása szerint a keleti gótok királyát két rhoxolán (rosomoni) alattvalója sebezte halálra:
- „Mikor a geták látták ezt a harczias fajt [az európai hunokat], a mely már sok népet megsemmisített, megrémültek és királyukkal tanácsot ülnek, hogy miként kerüljék ki ezt az ellenséget. Bár maga Hermanarich, a gótok királya, mint azt fennebb elmondtuk, sok népet legyőzött, mégis mikor a hunnok támadásán gondolkodik, a rosomonok hűtlen népe, amely többek közt szintén alattvalója volt, a következő módon tudta őt megcsalni. Mikor ugyanis egy bizonyos Sunilda nevű asszonyt férje álnok szökése miatt a felbőszült király szilaj lovakhoz köttetett s azokat nekihajtva szétszakíttatott, annak testvérei Sarus és Ammius, hogy nővérük halálát megboszulják, Hermanarichot oldalán fegyverrel megsebesítették, amely seb következtében testi gyengesége miatt nyomorúltan tengette életét. Mikor Balamber, a hunnok királya rossz egészségi állapotáról értesült, felkészült hadi néppel az osztrogótok ellen indult, akiknek szövetségéből a vesegótok bizonyos kölcsönös egyenetlenkedések miatt már kiváltak volt. Ekkor Hermanarich sebének fájdalmát, valamint a hunnok betörését tovább viselni nem tudván, mint életunt aggastyán életének száztizedik évében meghalt. Halála alkalom volt a hunnoknak arra, hogy győzedelmeskedjenek azokon a gótokon, akikről említettük, hogy keleten laktak és ostrogótoknak hivattak.” – A gótok eredete és tettei (Bokor János fordítása).
Hermanarich a mondákban[szerkesztés]
A monda szerint Hermanarich tanácsadója, Bikki – akinek nejét a király az ágyába rángatta – azzal vádolta meg ura feleségét, Svanhildet, hogy szerelmi viszonyt kezdett mostohafiával, Randverrel, mire a király lovakkal agyontapostatta feleségét, Randvert pedig felakasztatta.[2] Sörli és Hamdir meg akarták bosszulni édesanyjukat, de rajtavesztettek.[2] Más mondák szerint viszont a testvérek levágták Hermanarich kezét, lábát, már csak a feje volt hátra, amikor Hermanarich megköveztette őket a segítségére siető embereivel, s ellenfelei nem tudtak védekezni, mert bűvös vértjük már nem védte őket, féltestvérüket, Erpet – aki segíthetett volna – maguk gyilkolták meg.[2] A monda német változatában Hermanarich kivégeztette testvére, Harlung fiait, sőt egy másik testvére fiára, Detrére is ez a sors várt, azonban Detre a hunokhoz menekült; az Attila királytól kapott segítséggel visszatérve, a Ravenna melletti csatában szétverte a gótokat, és megölte Hermanarichot.[2]
Családfa[szerkesztés]
| Sigurd[5] | Gudrun[5] | Jonakr[6] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Harlung[5] | NN | Hermanarich[5] | Svanhild[5] | Erp[7] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Randver[8] | Hamdir[6] | Sörli[9] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Emrica[10] | Fritila[10] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/094/pc009481.html#3
- ↑ a b c d e f g h i Szabó György: Mitológiai kislexikon II., Trezor Kiadó, Budapest, 1993, 2. kiadás, ISBN 963-7685-39-1, 85. oldal
- ↑ a b Ermanarich König der Ostgoten (350-376) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. [2007. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
- ↑ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Hermanarich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ a b c d e i. m. 85. oldal
- ↑ a b i. m. 68. oldal
- ↑ i. m. 48. oldal
- ↑ i. m. 127. oldal
- ↑ i. m. 140. oldal
- ↑ a b i. m. 69. oldal
Források[szerkesztés]
- Jordanes in Bokor János (ford.) (1904): A gótok eredete és tettei (De origine actibusque getarum). Latinból fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Bokor János. In Gombos F. Albin (szerk.): Középkori krónikások. III. Jordanes. Brassó.
- Nagy képes világtörténet; A népvándorlás kora ISBN 9638592303
| Előző uralkodó: Odoulf |
|
Következő uralkodó: Withimir |
