Hegyi szitakötő

Hegyi szitakötő
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Szitakötők (Odonata);
Család:	Hegyi szitakötők (Cordulegastridae);
Nem:	Cordulegaster;
Faj:	C. bidentata;
Tudományos név
	Cordulegaster bidentata; Calvert, 1893
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi szitakötő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi szitakötő témájú kategóriát.

A hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) hegyi erdők forrásainál, patakjainál előforduló, Dél- és Közép-Európában elterjedt, ritka szitakötőfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Feltűnően nagy szitakötő, testhossza elérheti a 80 mm-t (ebből a potroh 52–63 mm), szárnyfesztávolsága a 90–105 mm-t. Egész teste sárga-fekete mintás. A potroh fekete alapján egyesével elhelyezkedő keskeny sárga gyűrűk láthatóak. A tor oldalán három-három ferde sárga sáv található. Sárga homlokán egy vízszintes, a homlok széleit el nem érő, fekete csík helyezkedik el. Tarkóháromszöge (az összeérő szemek mögött a fej hátsó részén) fekete. Szárnyjegye szintén fekete. A nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél és potrohuk végén hosszú, fekete tojócső figyelhető meg.

A Szicílián élő alfaj, a C. bidentata sicilica sárga mintázata kiterjedtebb.

Nagyon hasonlít hozzá a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros), amitől csak megfogva lehet megkülönböztetni a tormintázat apró részletei, a potrohfüggelékek állása és a szárny érmintázata alapján. Élőhelyük nagyrészt elkülönül az országon belül, de a Bakonyban együtt is előfordulnak.

Elterjedése[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Nyugaton a Pireneusokig, keleten Kárpátaljáig terjed élettere. Magyarországon a Kőszegi-hegységből, az Északi-középhegységből és a Bakonyból ismert.

Életmódja[szerkesztés]

A hegyi szitakötő lárvája erdős hegyvidékek forrásaiban, patakjainak felső folyásán él, ahol a víz a kiszélesedő kisebb teknőkben viszonylag lassú áramlású. Előnyben részesíti a mészben gazdag vizeket és mésztufa-forrásokat. A lárva magyar viszonyok között öt, melegebb éghajlaton 4-5 évig fejlődik. Az imágók nem vándorolnak messze kikelésük helyétől. Május végétől június végéig repül.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Bár nagy területen elterjedt, specializált élőhelye miatt előfordulása ritka. Elsősorban az erdőművelés, az élőhelyeit tönkretevő erdészeti gépek és a fokozódó vízhasználat miatt csökkenő vízszint fenyegetik. Rosszul viseli a savas esők vagy a fenyőtelepítés miatti vízsavanyodást. Délen a melegedő éghajlat miatt a patakok kiszáradása is veszélyt jelent számára, mert azt nem tolerálja. Dél-Franciaországban és Görögországban több helyi populációja kipusztult a vízhiány következtében.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státuszt kapott. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.