Hannes Kolehmainen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hannes Kolehmainen
Hannes Kolehmainen 1920-ban
Hannes Kolehmainen 1920-ban
SzületettJuho Pietari Kolehmainen
1889. december 9.
Kuopio, Finnország
Elhunyt1966. január 11. (76 évesen)
Helsinki, Finnország
Állampolgársága
Nemzetiségefinn
Foglalkozásaközép- és hosszútávfutó
Kitüntetései
  • Knight First Class of the Order of the White Rose of Finland[1]
  • The Great Cross of Merit of Finnish Sports and Culture of Physical Exercise (1947)[1]
Magassága168 cm
Testtömege57 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannes Kolehmainen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Finnország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
1912, Stockholm
5000 m
arany
1912, Stockholm
10 000 m
arany
1912, Stockholm
Mezei futás
arany
1920, Antwerpen
Maraton
ezüst
1912, Stockholm
Mezei futás, csapat

Hannes Kolehmainen (Kuopio, 1889. december 9. – Helsinki, 1966. január 11.) finn atléta, közép- és hosszútávfutó. Négyszeres olimpiai bajnok és világrekorder. Ő volt az első a nagyszerű finn hosszútávfutók nemzedékében, gyakran a "Repülő finn" néven emlegették.[2] Kolehmainen több évig versenyzett az Egyesült Államokban, a New York-i milícia 14. ezredének tagja, 1921-től amerikai állampolgár.[3]

Élete[szerkesztés]

Kolehmainen, aki sportos családból származott, elkötelezett vegetáriánus volt,[2] kőműves szakmát tanult,[3] testvérei, William és Tatu szintén kiváló hosszútávfutók voltak. Tatu két olimpián versenyzett, 1920-ban a maratoni távon 10. lett. Hannes volt az 1912-es, stockholmi olimpia első számú csillaga, három aranyérmet is nyert a játékokon. Legemlékezetesebb futása az 5000 méteres távon volt, itt heroikus párbajt vívott a francia Jean Bouinnal. A verseny közben felváltva vezettek, Kolehmainen csak új világrekordot felállítva tudott diadalmaskodni. Stockholmban még a 10000 m-es távot és a mára már megszűnt mezei síkfutást tudta megnyerni, csapatban ezüstérmet szerzett.[4]

Pályafutását derékba törte az első világháború, és bár még mindig a világ élmezőnyébe tartozott, inkább a hosszabb távokra, elsősorban a maratonra koncentrált. A háború utáni első olimpián, 1924-ben is az aranyéremért volt harcban a 42 kilométeres távon, de nem tudta befejezni a versenyt.[4]

Kolehmainen utódját a legendás Paavo Nurmiban találta meg, akivel együtt gyújtották meg az olimpiai lángot az 1952-es helsinki olimpián.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kansallisbiografia (finn nyelven). Finnish Literature Society
  2. ↑ a b „Smooth Stride Chief Asset of Kolehmainen; Great Finnish Distance Runner, Who Has Plucked Titles Galore, Trains Earnestly and Has Amazing Stamina” (PDF), The New York Times, 1919. március 5. (Hozzáférés: 2009. január 11.) 
  3. ↑ a b „Hannes Kolehmainen, Marathon Champion, Is Now U.S. Citizen” (PDF), The New York Times, 1921. január 15. (Hozzáférés: 2009. január 11.) 
  4. ↑ a b c Hannes Kolehmainen Olympic Results. sports-reference.com. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 7.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hannes_Kolehmainen&oldid=26009904”