HPV elleni védőoltás
| |
| HPV elleni védőoltás | |
| Kémiai azonosítók | |
| ATC kód | J07BM01, J07BM02 J07BM03 |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | POM (UK) |
| ℞-only (US) | |
| Terhességi kategória | B |
| B2 | |
| Alkalmazás | intramuszkuláris |
A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése, melynek több mint 130 típusa ismert.
A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték, hüvelyi, anális és orális aktus során, de terjed akár közös törölköző, borotva stb. használatával, vagy akár csak bőr-bőr kapcsolattal is. A HPV-fertőzés rendkívül elterjedt: az emberek 80%-a esik át valamilyen HPV-fertőzésen élete során.[1][2]
Az oltás célja[szerkesztés]
Az oltás célja a HPV-fertőzés kapcsán kialakuló betegségek, a méhnyakot (cervix uteri), szeméremtestet (vulva), hüvelyt (vagina) és végbélnyílást (anus) érintő daganatok, illetve nemi (genitális) szemölcsök megelőzése.
Mindegyik oltóanyag véd a méhnyakrák mintegy 70%-ért felelős két leggyakoribb HPV-típus (16, 18) ellen. A vakcinák rekombináns technológiával, tisztított struktúrfehérjék felhasználásával készülnek, nem tartalmaznak élő biológiai anyagot vagy vírus DNS-t, ezért fertőzést kiváltani nem képesek.
A 2018/19-es tanévben az iskolai kampányoltás során a Gardasil 9 oltóanyagot használták, amely az adott évben elérhető vakcinák közül a legtöbb HPV-típus ellen véd.[1] A vakcinában található kilenc HPV-típus közül hét (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) méhnyakrákot okozhat, kettő pedig (6, 11) a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős.[1]
Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a Gardasil 9 oltóanyag várhatóan védelmet nyújt mind a méhnyakrákot okozó, mind a nemi szemölcsöket okozó HPV-vírusok 90%-a ellen.[1]
Az oltás nem helyettesíti a későbbi nőgyógyászati szűréseket.
A veszélyeztetettek köre[szerkesztés]
A HPV-vírus hordozói nők és férfiak egyaránt lehetnek.
Korábban a védőoltás elsődleges célja a méhnyakrák megelőzése volt, így a kezdetekben az oltás felvételét csak a lányoknak ajánlották. Ma már a fiúknak is javasolják az oltással történő védettség megszerzését.[1]
Az oltás beadatásának javasolt ideje[szerkesztés]
Az oltást célszerű már a szexuális élet megkezdése előtt beadatni, és így korai védettséget kialakítani, megakadályozva ezzel a szexuális tevékenység során történő vírusfertőződést. Az oltásokat 9 éves kortól ajánlják beadatni.[3]
Bár az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint az oltás a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb, de később (akár felnőtt korban) is beadható: még a HPV valamelyik típusával megfertőzötteket is védi a többi típus ellen.
Az oltás terápiás célra nem alkalmas: kialakult fertőzést vagy a fertőzéssel összefüggő kialakult betegségekből való felgyógyulást nem segíti.[1]
Törzskönyvezett vakcinák[szerkesztés]
Jelenleg Európában három vakcinát forgalmaznak, mindegyik több HPV-típus ellen lett kifejlesztve:
- A GlaxoSmithKline által forgalmazott CERVARIX vakcína 2 HPV-típus (16, 18) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: méhnyakrák, méhnyakrák-megelőző állapot és perzisztáló fertőzés.[4]
- Az MSD által forgalmazott SILGARD vakcína (sok országban Gardasil néven forgalmazzák) 4 HPV-típus (6, 11, 16, 18) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: premalignus genitális léziók, méhnyakrák, végbélrák, valamint genitális szemölcsök.[5]
- A vakcina magyarországi forgalmazása 2018. október 5-től megszűnt.[6]
- Az MSD által forgalmazott GARDASIL9 vakcina 9 HPV-típus (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) által okozott alábbi betegségek ellen ad védettséget: a méhnyakot, a szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok, továbbá specifikus HPV-típusok által okozott genitális szemölcsök.[7]
Az oltások fajtájuktól és az érintett korától függően 2 vagy 3 adagból állhatnak.[3]
A biztosított védelem időtartama[szerkesztés]
A kutatások szerint a HPV-védőoltás tíz éven keresztül biztosít magas szintű védettséget, de várhatóan jóval tovább is: jelenleg is vizsgálják még a hosszú távú védettség fennállásának időtartamát.[8]
Az emlékeztető oltás alkalmazásának szükségessége jelenleg még nem megállapított.[4][5][7]
Iskolai védőoltási program[szerkesztés]
Magyarországon 2014-től az iskolai oltási rendszerben a 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7. osztályát a végző lányoknak ingyenesen van lehetőségük az oltássorozat felvételére.[9]
A kormány már régebb óta tervezte a 12 éves fiúkra is kiterjeszteni az ingyenes HPV-védőoltást,[10] de ez végül csak 2020-ban kezdődött meg.[11] Mint a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ főorvosa elmondta, későbbi életkorban is be lehet adatni a vakcinát, de akkor már önköltséges, ráadásul 15 év felett nem elég a két dózis, három oltás után alakul ki a védettség.[11]
A védőoltás önkéntes: csak akkor adják be, ha a szülő és az érintett személy is akarja.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f ÁNTSZ
- ↑ Hogyan fertőz a HPV?
- ↑ a b Nemzetközi Oltóközpont
- ↑ a b Cervarix alkalmazási előírás
- ↑ a b Silgard alkalmazási előírás
- ↑ A Silgard vakcina magyarországi forgalmazása 2018. október 5-től megszűnik
- ↑ a b Gardasil 9 alkalmazási előírás
- ↑ Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?
- ↑ a b Iskolai védőoltás
- ↑ A fiúknál is bevezetnék a HPV elleni védőoltást. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ a b Hétfőig kérhetik a szülők hetedikes gyerekük ingyenes HPV elleni oltását (Index, 2023. szeptember 9.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
