Gózon Gyula

Gózon Gyula
Gózon Gyula 1917 körül
Született	Groszman Gyula 1885. április 19. Érsekújvár
Elhunyt	1972. október 8. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Berky Lili (1917–1958)
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1951) Kossuth-díj (1954) Magyarország Kiváló Művésze díj (1955)
Halál oka	Alzheimer-kór
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1902–1965
Híres szerepei	Ügyvéd Móricz Zsigmond: Úri muri Makács Hyppolit, a lakáj
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gózon Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Babay József: Napraforgó. Nemzeti Színház. Gózon Gyula és Somogyi Erzsi

Gózon Gyula a Magyar Rádió stúdiójában (1962)

Emléktábla a Gózon-villa falán

Életnagyságú szobra a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház bejárata fölött. Babusa János alkotása

Gózon Gyula, született Groszman (Érsekújvár, 1885. április 19. – Budapest, 1972. október 8.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Groszman Simon és Binéter Emília fia. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, amikor megindult a szülés, így ott született. Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett.

1917. január 30-án a Ferencvárosban vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett.

Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. A zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, majd 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt.

Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon). Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Feleségével még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat jelentő családi házat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, amelyet csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adtak el eltartói, és vették magukhoz, egy lakótelepi panellakás apró zugába, egy szobába.

Emlékezete

Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.

Főbb szerepei

Bilitzky kadét (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya) Ferenc reichstadti herceg (Edmond Rostand: A sasfiók) Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) Szilvai Tódor (Szigligeti Ede: Liliomfi) Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár) Hoffen (Gaal József: A peleskei nótárius) Lombai (Kisfaludy Károly: Csalódások) Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom) Miller zenész (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem) Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány) Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama)

Solmay (Csiky Gergely: Buborékok) Krüger (Gerhart Hauptmann: A bunda) Francia király (Kacsóh Pongrác: János vitéz) Ügyvéd (Móricz Zsigmond: Úri muri) Trahanache (Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél) Poltáry (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival) Márki Jenő (Háy Gyula: Az élet hídja) Viszket Jakab (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) Wang, vízhordó (Bertolt Brecht: Jó embert keresünk) Tyelegin (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi)

Filmjei

Játékfilmek

• A becsapott újságíró (1914 - néma film)
• Böském (1914 - néma film) – Muskát György, festő és tartalékos főhadnagy
• Őrház a Kárpátokban (1914 - néma film)
• Lopov kao detektiv (1916 - néma film)
• A kék bálvány (1931)
• A szép Pongrátzné krinolinja (1931)
• Hyppolit, a lakáj (1931)
• Csókolj meg, édes (1932)
• Tavaszi zápor (1932)
• Egy éj Velencében (1933)
• Mindent a nőért (1933)
• Pardon tévedtem (1933)
• Rákóczi induló (1933)
• Az új rokon (1934)
• Helyet az öregeknek (1934)
• Meseautó (1934)
• Lila akác (1934)
• Ida regénye (1934)
• Az iglói diákok (1934)
• Emmy (1934)
• Márciusi mese (1934)
• Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
• Szerelmi álmok (1935)
• Ez a villa eladó (1935)
• Budai cukrászda (1935)
• Édes mostoha (1935)
• Szent Péter esernyője (1935)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
• A királyné huszárja (1935)
• A csúnya lány (1935)
• Három sárkány (1936)
• Zivatar Kemenespusztán (1936)
• Mária nővér (1936)
• A titokzatos idegen (1936)
• Lovagias ügy (1937)
• Az ember néha téved (1937)
• Egy lány elindul (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• Segítség, örököltem! (1937)
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)
• Péntek Rézi (1938)
• Borcsa Amerikában (1938)
• Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
• János vitéz (1938)
• Semmelweis (1939)
• A szerelem nem szégyen (1940)
• Sarajevo (1940)
• Zavaros éjszaka (1940)
• Erdélyi kastély (1940)
• Rózsafabot (1940)
• Aranyóra (1945)
• Hazugság nélkül (1945)
• Tanítónő (1945)
• Mesél a film (1946)
• Könnyű múzsa (1947)
• Beszterce ostroma (1948)
• Janika (1949)
• Dalolva szép az élet (1950)
• Becsület és dicsőség (1951)
• Tűzkeresztség (1951)
• Különös házasság (1951)
• Déryné (1951)
• Civil a pályán (1951)
• Állami Áruház (1952)
• Ifjú szívvel (1953)
• Rokonok (1954)
• Én és a nagyapám (1954)
• Fel a fejjel (1954)
• Simon Menyhért születése (1954)
• Különös ismertetőjel (1955)
• A csodacsatár (1956)
• Gerolsteini kaland (1957)
• Pár lépés a határ (1959)
• Tegnap (1959)
• Három csillag (1960)
• Felmegyek a miniszterhez (1961)
• Puskák és galambok (1961)
• Nem ér a nevem (1961)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Esős vasárnap (1962)
• Pacsirta (1963)
• Új Gilgames (1963)
• A kőszívű ember fiai 1-2. (1964)
• Aranysárkány (1964)

Tévéfilmek

Gózon Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-9-27 (balra, a háttérben Szép Ernő síremléke áll)

• Nagy filmművészeink – Gózon Gyula (1961, rendező: B. Megyeri Gabriella)
• A pékinas lámpása (1961)
• Az utolsó vacsora (1962)
• Két találkozás (1965)

Hangjáték, Rádió

• Tamási Áron: Vitéz lélek (1941)
• Arisztophanész: Madarak (1946)
• Anatole France: A 64-es (1949)
• Móricz Zsigmond: Rokonok (1950)
• Bokor–Kertész: Vidám brigád (1951)
• Fejér Gábor: A nép nevében (1951)
• Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
• Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
• Lukovszkij: Az örök éjszaka titka (1952)
• Anatole France: Crainquebille (1955)
• Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula
• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben. Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros - Gózon Gyula
• Hasek, Jaroslav: A Safranek-hagyaték (1958)
• Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
• Leszkov: Egy kis tévedés (1961)
• A Szabó család (Kanczler Franci)

Kitüntetései

• Érdemes művész (1951)
• Kossuth-díj (1954)
• Kiváló művész (1955)

Diszkográfia

• Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.

Források

• részletes életrajz, szerep- és filmszereplista
• A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől Origo.hu, 2021. január 3.

További információk

• Gózon Gyula a PORT.hu-n (magyarul)
• Gózon Gyula az Internet Movie Database-ben (angolul)