Gábor József (operaénekes)
| Gábor József | |
.jpg) | |
| Kossak József felvétele | |
| Született | Gráber József István 1879. október 15. Balassagyarmat |
| Elhunyt | 1929. május 14. (49 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Magaziner Renée (h. 1907–1929) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1899) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 11. sor, 15. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gábor József, 1901-ig Gráber József István (Balassagyarmat, 1879. október 15.[1] – Illéspuszta (Balassagyarmat határában), 1929. május 14.)[2] énekes (tenor), rendező, színész, műfordító.
Életútja[szerkesztés]
Gráber Károly trencséni születésű, izraelita vallású, királyi járásbírósági végrehajtó és Schmidt Gizella fia. Tizenhét éves korában beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, majd 1899 júliusában a Vígszínház tagja lett, ahol ez év szeptember 4-én mutatkozott be A férj vadászni jár című vígjáték Gontrand szerepében. Sikeres volt vígjátéki színészként, azonban nemsokára énekessé képezte ki magát és elszerződött a Népszínházhoz, ahol ekkor Porzsolt Kálmán volt az igazgató. Itt a többi közt Eisensteint énekelte A denevérben, Parist a Szép Helénában, Pálmay Ilka oldalán. 190 szeptemberében elszerződött az Operaházhoz, lírai tenoristának. De hamarosan elutazott Olaszországba tanulmányútra, majd Berlinbe ment és külföldi útjáról tudósításokat írt a Pesti Naplóba. 1913-ban hazatért, s nagyon sokszor énekelt egy-egy szezonban és igen jelentékeny sikereket aratott hajlékony, szép hangjával, páratlan muzikalitásával mind lírai, mind Wagner-szerepekben. 1916-ban állandó vendégként leszerződött a Vígszínházhoz. 1925 júliusában az Operaház rendezője lett. Parsifáltól, Tannhäusertől, a Nürnbergi mesterdalnokok Dávidjától lefelé mindent énekelt. Amikor 1922-ben az Operaház olyan anyagi bajokkal küzdött, hogy sehonnan sem tudta fedezni veszteségeit, akkor Gábor nyakába vette a várost, és mindent elkövetett, hogy pénzt szerezzen az Operaháznak. Megalapította az Operaház barátainak társaságát és e társaság tagjainak anyagi hozzájárulásával megakadályozta, hogy bezárják az intézményt. Egy sereg embert megmentett a B-listától, attól, hogy hirtelen kenyér nélkül maradjanak. Gábor József tökéletesen tudott olaszul. Műfordító is volt; ő fordította le Lengyel Menyhért Taifun című drámáját, amelyet ebben a fordításban játszottak Olaszországban.
Felesége Magaziner Renée (1884–1941) volt, Magaziner Dávid és Büchler Ilona lánya, akivel 1907. július 16-án Budapesten kötött házasságot.[3] Gyermekük Gábor Zsuzsanna (1909–1985), férjezett Steiner Ferencné.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- ifj. Johann Strauss: A denevér – Eisenstein
- W. A. Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo
- Richard Wagner: Tannhäuser – címszerep
- Giacomo Puccini: Bohémélet – Rodolfó
- Richard Wagner: A Rajna kincse – Loge
- Richard Strauss: Salome – Heródes
Fontosabb rendezése[szerkesztés]
- Sztravinszkij: Petruska (1926, bem.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A balassagyarmati izr. egyházközség születési anyakönyve, 77/1879. folyószám.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 14/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 337/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 89. o.
További információk[szerkesztés]
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 302. o. Online elérés
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- (szerk.) Bálint Zoltán – Balla Antal – Balassa József: Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest: Enciklopédia Rt. 1925.
