Guayaquil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guayaquil
A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről
A Guaya-folyó látképe a Santa Ana-hegyről
Guayaquil címere
Guayaquil címere
Guayaquil zászlaja
Guayaquil zászlaja
Becenév: La Perla del Pacífico (A Csendes-óceán gyémántja)
Közigazgatás
Ország Ecuador
TartományGuayas
Alapítás éve1534
PolgármesterCynthia Viteri
Irányítószám090101 - 090158
Körzethívószám(+593) 4
Népesség
Teljes népesség2 650 288 fő (2022)[1]
Népsűrűség~7547 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület~345 km²
IdőzónaECT, UTC-5
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″Koordináták: d. sz. 2° 11′ 24″, ny. h. 79° 53′ 15″
Guayaquil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayaquil témájú médiaállományokat.

Guayaquil, teljes nevén Santiago de Guayaquil, Ecuador legnépesebb városa és fő tengeri kikötője. Guayaquil egyúttal Guayas tartomány és azon belül Guayaquil megye székhelye is. Lakosainak száma a 2010-es népszámlálás alapján 2 278 691.

Fekvése[szerkesztés]

Guayaquil a fővárostól, Quitótól 260 km-re délnyugatra a Csendes-óceán mellett a Guyaquil-öbölbe torkolló Guayas-folyó nyugati partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A La Rotonda Bolívar

A város helyén eredetileg bennszülött település állt. Guayaquil városát 1538. július 25-én alapította a spanyol konkvisztádor Francisco de Orellana Muy Noble y Muy Leal Ciudad de Santiago de Guayaquil néven. Ez a mai elfogadott hivatalos dátum, a város alapításának ünnepe. A történészek között azonban nincs egyetértés az alapítás dátumát illetően, hiszen a várost többször is megalapították. A másik lehetséges alapító Diego de Almagro volt. A város népessége 1600-ban 2.000, 1700-ban mintegy 10.000 volt.

A San Francisco templom a belvárosban

1687-ben Guayaquilt angol és francia kalózok támadták meg és rabolták ki. A véres harc során a több mint 260 kalózból 35 halott és 46 sebesült volt, a védők közül 75 halott és több mint 100 sebesült volt. 1709-ben 110 angol és francia kalóz támadta meg a várost, azonban a kitört sárgaláz idő előtti távozásra kényszerítette őket.

1820. október 9-én a városban állomásozó katonaság által is támogatott polgárok egy csoportja szinte véráldozat nélkül leverte a királyi gárda ellenállását és letartóztatta a spanyol hatóságok képviselőit. Guayaquil kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól. 1822. július 26-án José de San Martín és Simón Bolívar Guayaquilban tartotta azt híres tanácskozást, melyen felvázolták a független Dél-Amerika tervét. A várost 1896-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben nagy része leégett.

A Las Peñas városrész a Cerro Santa Ana

Guayaquil a római katolikus egyház egyik országos központja, a guayaquili érsek székhelye. A Szent Péter székesegyház a régió központi temploma, a lakosság döntő része római katolikus. Az országban hagyományos lelkiismereti szabadság miatt azonban a városban több vallás épületei is megtalálhatók.

A belváros épületei nagyon látványosan és célszerűen épültek. Jellegzetességük a kolonádos vagy árkádos megoldás, amely nemcsak az egyenlítői tűző naptól, hanem a trópusi esőktől is védi a járókelőket.

A város Ecuador halászati és feldolgozóiparának központja.

A város repülőtere a Simón Bolívar nemzetközi repülőtér a közelmúltban komoly fejlesztésen esett át.

A Malecón
A Malecón

Nevezetességek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

A város számos világhírű művésszel és sportolóval büszkélkedhet. Ilyenek Enrique Tábara, Félix Arauz, Juan Villafuerte, Luis Molinari és Theo Constanté festőművészek, Hugo Cifuentes fotóművész, Benjamin Urrutia & José Joaquín de Olmedo költő (akiről a repülőteret elnevezték), Jorge Saade hegedűművész és Pancho Segura teniszező.

Felsőoktatás[szerkesztés]

Guayaquil jelentősebb egyetemei:

Sport[szerkesztés]

Guayaquil adott otthon 1982-ben az úszó-világbajnokságnak, valamint az ezzel egyidőben megrendezett vízilabda-világbajnokságnak is.

A város legnagyobb labdarúgó klubjai:

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Guayaquil (Ecuador)
A Wikimédia Commons tartalmaz Guayaquil témájú médiaállományokat.