Gorkij Filmstúdió
| Gorkij Filmstúdió | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1915 |
| Névadó | Makszim Gorkij |
| Székhely |
|
| Iparág |
|
| Forma |
|
| Termékek | |
| Leányvállalatai |
|
 Gorkij Filmstúdió
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 50′ 02″, k. h. 37° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 55° 50′ 02″, k. h. 37° 38′ 19″ | |
| A Gorkij Filmstúdió weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorkij Filmstúdió témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gorkij Filmstúdió (oroszul: Киностудия им. М. Горького) Oroszország egyik nagy múltú, jelentős filmvállalata Moszkvában. A Szovjetunió fennállásának idején több mint 1000 filmet, köztük több klasszikussá lett alkotást készítettek falai között, számos filmjét díjjal tüntették ki különféle nemzetközi filmfesztiválokon.
Története[szerkesztés]
1915-ben egy kosztromai illetőségű kereskedő, Mihail Szemjonovics Trofimov „Rusz filmműhely” (Киноателье Русь) néven filmvállalatot alapított, melynek stúdiója orosz klasszikusok alkotásainak megfilmesítésére vállalkozott.
A filmipar államosításának kezdetén, 1924-ben a céget Mezsrabpom-Rusz Rt néven a Nemzetközi Munkás Segély (rövidítése: mezs-rab-pom) nevű szervezet egy részlegéhez csatolták, majd négy évvel később Mezsrabpomfilm néven állami vállalattá alakították. 1936-ban itt hozták létre a világ első, gyermekfilmek készítésére szakosodott filmstúdióját, nevét ennek megfelelően Szojuzgyetfilmre változtatták, igazgatója éveken át Szergej Jutkevics volt.
A második világháború idején a filmgyárat Tádzsikisztánba, Dusanbe városába evakuálták és egyesítették a Tadzsikfilm vállalattal, majd Moszkvába visszaköltözése után, 1948-ban Makszim Gorkij nevét vette fel. Új filmek gyártása mellett egyre inkább a külföldi filmek szinkronizálása is a stúdió feladatai közé tartozott. 1963 és 2004 között Gyermek- és ifjúsági filmek Makszim Gorkij központi filmstúdiója néven folytatta munkáját. A Szovjetunió felbomlását a stúdiónak sikerült túlélnie, de a filmgyártás állami monopóliumának megszűnését erősen megsínylette. Gazdasági társaság formájában működik tovább.
Néhány ismert alkotás a filmstúdió különböző korszakaiból[szerkesztés]
Mezsrabpom-Rusz Rt[szerkesztés]
- 1924 Aelita (Аэлита), Jakov Protazanov (némafilm)
- 1926 Az anya (Мать), Vszevolod Pudovkin (némafilm)
- 1927 Szentpétervár végnapjai (Конец Санкт-Петергбурга), Vszevolod Pudovkin (némafilm)
Mezsrabpomfilm[szerkesztés]
- 1931 Út az életbe (Путевка в жизнь), Nyikolaj Ekk (az első szovjet játékfilm, melyet hangosfilmként forgattak)
- 1934 Három dal Leninről (Три песни о Ленине), Dziga Vertov
- 1936 Grunya Kornakova (Груня Корнакова), Nyikolaj Ekk (az első szovjet színes játékfilm)
Szojuzgyetfilm[szerkesztés]
- 1938-39 Gorkij-trilógia, Mark Donszkoj
Gorkij Filmstúdió[szerkesztés]
- 1957 Csendes Don (Тихий Дон), Szergej Geraszimov
- 1965 Húszéves vagyok (Мне двадцать лет), Marlen Hucijev
- 1967 A kommisszár (Комиссар), Alekszandr Aszkoldov
- 1973 Csendesek a hajnalok (А зори здесь тихие), Sz. Rosztockij
- 1973 A tavasz 17 pillanata (Семнадцать мгновений весны), Julian Szemjonov és Tatjana Lioznova (az egyik legsikeresebb tv-film sorozat volt)
(A filmek után a rendező neve olvasható.)