Gonzaga Lujza Mária lengyel királyné

Gonzaga Lujza Mária
Lengyelország királynéja és Litvánia nagyhercegnéje
Uralkodási ideje
1646. március 10. – 1648. május 20. 1648. november 20. – 1667. május 10.
Elődje	Habsburg Cecília Renáta
Utódja	Habsburg Eleonóra
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Gonzaga
Született	1611. augusztus 18. Párizs
Elhunyt	1667. május 10. (55 évesen) Varsó
Nyughelye	Waweli székesegyház
Édesapja	Gonzaga Károly
Édesanyja	Catherine de Lorraine
Testvére(i)	Anne de Gonzague de Clèves François III de Rethel Charles Gonzaga Ferdinand de Mayenne
Házastársa	IV. Ulászló (1646–1648) II. János Kázmér (1648–1667)
Gyermekei	Maria Anna Teresa Wazówna János Zsigmond lengyel koronaherceg
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gonzaga Lujza Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gonzaga Lujza Mária (olaszul: Maria Luisa di Gonzaga, lengyelül: Ludwika Maria Gonzaga; Párizs, 1611. augusztus 18. – Varsó, 1667. május 10.) a Gonzaga-házból származó mantovai hercegnő, I. Károly mantovai herceg és Catherine de Lorraine negyedik gyermeke, aki házasságai IV. Ulászló és II. János Kázmér lengyel királyok révén Lengyelország királynéja és Litvánia nagyhercegnéje.

Élete

Gonzaga Lujza Mária mantovai hercegnő, Lengyelország királynéja (Justus van Egmont festménye)

1611-ben Párizsban született I. Károly mantovai herceg (1580–1637) és Catherine de Lorraine-Guise (1585–1618) negyedik gyermekeként. Öt testvére volt, közülük ketten érték el a felnőttkort. Gyermekéveit édesanyjánál töltötte. 1627-ben férjhez adták Gaston orléans-i herceghez, XIII. Lajos francia király öccséhez, a király azonban ellenezte házasságukat, és Lujza Máriát előbb a vincennes-i kastélyba, majd kolostorba záratta. Kezét 1634-ben IV. Ulászló lengyel király kérte meg, a házasságkötés azonban nem jött létre, s Ulászló 1637-ben III. Ferdinánd német-római császár és magyar király húgát, Cecília Renáta Habsburg főhercegnőt vette el.

1640-ben találkozott első ízben Ulászló öccsével, János Kázmér lengyel herceggel, s Párizsban irodalmi szalont alapított. Miután Ulászló felesége, Cecília Renáta 1644-ben egy gyermekszülésbe belehalt, az özvegyen maradt király Lujza Máriát kérte feleségül, s 1645. november 5-én meghatalmazott útján házasságot kötött vele, melynek során a vőlegényt öccse, János Kázmér képviselte. Az esküvő létrejöttéhez a menyasszonynak Máriáról Ludovikára kellett változtatnia nevét, mivel a Mária név a korabeli katolikus Lengyelországban Szűz Mária, Jézus anyja számára volt fenntartott és elkülönített név. A tényleges házasságkötésre négy hónappal később, 1646. március 10-én Varsóban került sor.

Két évvel később, 1648. május 20-án azonban IV. Ulászló meghalt, és az özvegyen maradt Lujza Mária királynét a bátyja halála után lengyel királlyá választott II. János Kázmér vette feleségül május 30-án. Tizenkilenc évig éltek házasságban, melynek a királyné 1667. május 10-én bekövetkezett halála vetett véget. A krakkói Waweli székesegyházban temették el. Férje 1668-ban lemondott a trónról, és franciaországi száműzetésbe vonult; 1672-ben Nevers-ben halt meg. Mivel Lujza Mária második házasságából született gyermekei kiskorukban meghaltak, így II. János Kázmér halálával kihalt a Vasa-dinasztia lengyel–litván ága.

Személyisége

Lujza Mária királyné aktív és energikus asszony volt, telve ambiciózus üzleti és politikai tervekkel. A politikába való beleavatkozásával kivívta a lengyel nemesség haragját, ennek ellenére fontos szereppel bírt, például az 1655-ös svéd invázió idején is. Ő alapította 1652-ben az első lengyel újságot, a Merkuriusz Polski Ordynaryjnyt, 1654-ben pedig a szeléziánus nővérek első lengyelországi kolostorát.

Források

• Luisa Maria Gonzaga

Előző Habsburg Cecília Renáta	Lengyelország királynéja 1644 – 1667	Következő Habsburg Eleonóra
Előző Habsburg Cecília Renáta	Litvánia nagyhercegnéje 1644 – 1667	Következő Habsburg Eleonóra