Gibraltár (brit tengerentúli terület)

	Gibraltár
	Gibraltar
; Gibraltár zászlaja	; Gibraltár címere
	Nemzeti mottó: „Nulli Expugnabilis Hosti” (latin); „Conquered By No Enemy” (angol); Nemzeti himnusz: Gibraltar Anthem; God Save the King
Fővárosa	Gibraltar
	é. sz. 36° 08′ 35″, ny. h. 5° 21′ 11″Koordináták: é. sz. 36° 08′ 35″, ny. h. 5° 21′ 11″
Államforma	koronagyarmat
	Vezetők
Államfő	III. Károly brit király
Kormányzó	Sir David Steel
Főminiszter	Fabian Picardo
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	spanyol, arab, olasz, portugál
Tagság	Lista Interpol
	Népesség
Népszámlálás szerint	34 003 fő (2020)
Rangsorban	227
Becsült	33 140 fő fő (2014)
Rangsorban	227
Népsűrűség	4290 fő/km²
GDP
Összes	769 millió dollár (197)
Egy főre jutó	27 900 dollár ; PPP: dollár
	Földrajzi adatok
Terület	6,5 km²
Rangsorban	229
Víz	elhanyagolható%
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Gibraltári font (GIP)
Hívószám	350
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.gi
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug; BS 1363;
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltár témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a brit koronagyarmatról szól. Hasonló címmel lásd még: Gibraltár (egyértelműsítő lap).

Gibraltár brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.

Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

1973-tól a Brexitig az Egyesült Királyság révén az Európai Unió része volt, de a királyság kiválása után a schengeni övezet része maradt.^[3]

Fekvése[szerkesztés]

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Az ókori elképzelést valószínűleg az európai Gibraltár és az Észak-Afrikai Ceuta égnek meredő sziklafalai inspirálták. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Gibraltár teljes egészében az európai kontinens területén van, Spanyolországtól körülvéve, az afrikai földrésztől a Gibraltári-szoros választja el. A szoros túlpartján, Gibraltárral szemben szintén egy idegen ellenőrzés alatt álló terület van, Marokkóba ékelődve, a Spanyolország autonóm tartományát képező és 14 km távolságra fekvő Ceuta.

Története[szerkesztés]

Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711 április 29-én Tárik ibn-Zijád arab hadvezér itt szállt partra a Vizigót Királyságban. Majd 713-ban elfoglalta Toledót, 716-ra pedig már a Pireneusok térségét is meghódította.^[4] Arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.

1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta az Egyesült Királysághoz tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Egyesült Királyság és Spanyolország között. Felvetődött már nem egy ízben, hogy Gibraltárnak függetlenséget kellene kapnia.^[5]^[6]

2006-ban az Egyesült Királyság, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

A Brexit kérdései[szerkesztés]

Amióta az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, ez a terület is az Európai Unióhoz tartozik.

2016-ban a Brexitről szóló brit népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra.^[7]

2018. november 24-én Spanyolország bejelentette, hogy nem emel vétót az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brexitről kötendő megállapodással szemben, feltéve, hogy Gibraltár vonatkozásában csak Spanyolország előzetes hozzájárulásával kötnek megállapodást.^[8] 2021. január 1-jétől Gibraltár a schengeni övezet része lett.^[9]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Gibraltár államformája alkotmányos monarchia, államfője a brit uralkodó, 2022 óta III. Károly. Gibraltár a kül- és hadügyeket leszámítva önálló, autonóm. A királyt a kormányzó képviseli, akinek feladata abban merül ki, hogy a választásokon győztes párt vezetőjét – Gibraltárnak saját parlamentje van – kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepségeken.

Gibraltárban három párt mérkőzik meg egymással a főminiszteri címért: Gibraltári Liberális Párt (GLP), a Gibraltári Szociáldemokrata Párt (GSD), valamint a Gibraltári Szocialista Munkáspárt (GSLP). A parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akik közül 8 fő a kormányoldal és 7 fő az ellenzék. Közülük 12 személyt választanak, 3-at pedig kineveznek. A három kinevezett tag az Országgyűlési szóvivő, a Főügyész és a Pénzügyi és Fejlesztési Titkár. Az országgyűlési szóvivőt a Kormányzó a Miniszterelnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével történő konzultációt követően nevezi ki. A szóvivőnek nincs alap- vagy döntő szavazati joga az Országgyűlésen.

A végrehajtó testületet a 15 megválasztott tag közül a Kormányzó nevezi ki, a Főminiszterrel történt konzultációt követően. 2013. december 6-i hatállyal II. Erzsébet brit királynő James Benjamin "Jim" Duttont nevezte ki Gibraltár kormányzójává.

Gibraltár az egyetlen brit külbirtok volt, ahol rendeztek Európai Parlamenti választásokat. Mivel azonban túl kevés volt a lakosok száma, hogy az akár egy EP-képviselőre elég legyen, a gibraltáriak a délnyugat-angliai választókerület jelöltjeire szavaztak.

A „főváros”[szerkesztés]

A terület székhelye, legnagyobb városa, illetve egyetlen városa Gibraltár város (angolul City of Gibraltar). A város egyes nézetek szerint csak Gibraltár brit tengerentúli terület belvárosára terjed ki (amit Westside-nak neveznek), míg mások szerint az egész Gibraltárra. A városnak nincs saját polgármestere, vezetéséért Gibraltár kormánya, és kormányfője, azaz főminisztere felel. Lakossága kb. 98%-a Gibraltár teljes népességének.

Igazságügy[szerkesztés]

A Kormány igazságügyi részét a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Fellebbviteli Bíróság alkotja. A végső joghatósági bíróság az Egyesült Királyságbeli Privy Council.^[forrás?]

A jogrendszer az angol jogon alapul.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.

Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.

A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.

Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Gibraltár gazdasági infrastruktúrája magasan fejlett. A vállalkozási tevékenység fejlesztéséhez rendelkezésre áll valamennyi szükséges támogató szolgáltatás, melyet elsősorban a gibraltári és angliai politikai és gazdasági személyiségek nyújtanak.

Gibraltár stratégiai fontosságú helyen fekszik, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy Gibraltár hozzáfér a mintegy 50 milliós lakosságú nyugat-mediterrán regionális piachoz, valamint a 350 milliós lakosságú EU piacához.

Demográfia[szerkesztés]

Lakosság[szerkesztés]

A lakosság 80%-a spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött dél-spanyol tájnyelvet beszélő népcsoport (spanyol megnevezése llanitos), rajtuk kívül főként britek élnek itt.

Vallások[szerkesztés]

Római katolikus 77%, anglikán 7%, muszlim 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.

Távközlés[szerkesztés]

Gibraltár távközlési igényeit két külön vegyes vállalat szolgálja ki.

A GNC, a Bell Atlantic Corporation, valamint a kormány vegyesvállalata biztosítja a helyi telefonálási, valamint a Spanyolországba irányuló, és onnan induló nemzetközi hívási szolgáltatásokat.

A Gibraltar Telecommunications Limited (Gibtel), a kormány és a British Telecom (BT) közötti vegyes vállalat, nemzetközi távközlési szolgáltatások nyújtására.

Mindkét társaság biztosítja a legkorszerűbb digitális, mobil, műholdas, és internetes szolgáltatásokat.

Az elektromos áramot 100%-ban őskori rétegekből nyert üzemanyag generátorok termelik, melyek évi kapacitása 100 millió kWh körül van. Az áramfelhasználás 2001-ben 93 millió kWh volt, ily módon van még szabad kapacitás a hálózatban.

Látnivalók[szerkesztés]

Ha Gibraltáron jár az ember, akkor mindenképp érdemes megtekinteni a 400 méter magas robusztus sziklát, ami gyönyörű panorámát nyújt. A szikla gerincén épült kilátóhoz többféle módon is fel lehet jutni: a kitartóak sétálnak vagy bicikliznek, de vannak kisbuszok is, illetve a leggyorsabb megoldás a felvonó (Cable Car), ami 5-6 perc alatt ér fel a hegygerincre.

A felvonón felérve megesik, hogy egyből majmokkal szemben találjuk magunkat, ugyanis Gibraltár szikláin körülbelül 300 majom él. Ám óvatosnak kell lennünk velük szemben, van, hogy támadnak a közeledő turisták felé. Ami fontos, hogy ha tehetjük ne vigyünk magunkkal hátizsákot, mert a majmok a hátizsákról egyből ételre asszociálnak, és ugranak rá. A túra előtt érdemes tájékozódni a témában.^[10] Etetni is tilos őket, ugyanis annak borsos bírság a következménye.