Füzérkajata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzérkajata
Füzérkajata címere
Füzérkajata címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterLupták Lászlóné (független)[1]
Irányítószám3994
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség111 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,44 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 06″, k. h. 21° 30′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 06″, k. h. 21° 30′ 03″
Füzérkajata (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Füzérkajata
Füzérkajata
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Füzérkajata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérkajata témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Füzérkajata egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Zempléni-hegység középső részén helyezkedik el, közvetlenül a szlovák határ mellett, a megyeszékhely Miskolctól közúton 93 kilométerre északkeletre.

A közvetlen szomszédos települések a határ magyar oldalán: kelet-délkelet felől Vilyvitány, délkelet felől Füzérradvány, dél felől Filkeháza, nyugat felől Füzér, északnyugat felől pedig Pusztafalu. A határ felvidéki oldala felől a három legközelebbi település Biste (Byšta), Kázmér (Kazimír) és Kolbása (Brezina).

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el: a 3719-es útról Filkeháza déli részén észak felé letérve, a 37 123-as számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt. A füzéri vár tartozékaként került a vár tulajdonosainak birtokába, 1270-ben szerepel először a vár tartozékai között Kaytha. A török időkben a falut többnyire pusztaként tartották számon, és csak a háborúk után kezdett újra benépesülni. Ebben jelentős szerepe volt a 18. század elején birtokosává vált Károlyi családnak. A sokáig Kajátha néven ismert község 1918-tól Kajata, majd 1930-tól Füzérkajata lett.

A faluban több régi, az itteni építészeti szokásokat őrző lakóház maradt fenn. A község református temploma 1794-ben épült. A kultúrtörténeti emlékek mellett a terület fő értékét környezetének védett természeti kincsei jelentik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Lakó János (független)[4]
  • 1994–1998: Lakó János (független)[5]
  • 1998–2002: Lakó János László (független)[6]
  • 2002–2006: Lakó János László (független)[7]
  • 2006–2010: Lupták Lászlóné (független)[8]
  • 2010–2014: Lupták Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Lupták Lászlóné (független)[10]
  • 2019-től: Lupták Lászlóné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
125
122
120
106
90
111
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (1,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,7%, református 68,5%, görögkatolikus 3,6%, felekezeten kívüli 0,9% (6,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 95,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% szlováknak (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 43,3% református, 3,3% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[13]

Természeti értéke[szerkesztés]

Védett természeti érték a településtől északra található néhány kovásodott fatörzs. Kialakulása a miocénkori vulkáni működéssel függ össze: a tűzhányók egész erdőket temettek be, majd az utóvulkáni tevékenység során feltörő kovás oldatok átitatták, konzerválták a fatörzseket.

Környező települések[szerkesztés]

Filkeháza (4 km), Pálháza (6 km), a legközelebbi nagyobb város: Sátoraljaújhely (24 km).

Közlekedése[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel a Volánbusz 3900-as járatával közelíthető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  7. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  10. ↑ Füzérkajata települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Füzérkajata Helységnévtár
  13. ↑ Füzérkajata Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Füzérkajata&oldid=26667803”