Füstös harkályrigó
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Dendrocincla fuliginosa (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Füstös harkályrigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Füstös harkályrigó témájú kategóriát. |
A füstös harkályrigó (Dendrocincla fuliginosa) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Dendrocopus nembe Dendrocopus fuliginosus néven, innen helyezték jelenlegi nemébe.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Dendrocincla fuliginosa atrirostris (Orbigny & Lafresnaye, 1838)
- Dendrocincla fuliginosa barinensis W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1949
- Dendrocincla fuliginosa deltana W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1950
- Dendrocincla fuliginosa fuliginosa (Vieillot, 1818)
- Dendrocincla fuliginosa lafresnayei Ridgway, 1888
- Dendrocincla fuliginosa meruloides (Lafresnaye, 1851)
- Dendrocincla fuliginosa neglecta Todd, 1948
- Dendrocincla fuliginosa phaeochroa Berlepsch & Hartert, 1902
- Dendrocincla fuliginosa ridgwayi Oberholser, 1904
- Dendrocincla fuliginosa rufoolivacea Ridgway, 1888
- Dendrocincla fuliginosa taunayi Pinto, 1939
- Dendrocincla fuliginosa trumaii Sick, 1950
- Dendrocincla fuliginosa turdina (Lichtenstein, 1820)[2] vagy Dendrocincla turdina[1]
Előfordulása[szerkesztés]
Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Honduras, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz és mocsári erdők, valamint ültetvények és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 23 centiméter, testtömege 25-50 gramm.[5] Tollazata barna színű.
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Főleg ízeltlábúkkal és más gerinctelenekkel táplálkozik, de rendszeresen fogyaszt kisebb gerinceket is.
Szaporodása[szerkesztés]
Levelekkel bélelt fészkébe, 2-3 fehér tojást rak.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
- ↑ a b A Dendrocincla turdina adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
