Fürge gyík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fürge gyík
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae)
Nem: Lacerta
Faj: L. agilis
Tudományos név
Lacerta agilis
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürge gyík témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürge gyík témájú médiaállományokat és Fürge gyík témájú kategóriát.

A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj. Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa hideg övezeti és mediterrán éghajlatú területeiről, illetve Írországból, Nagy-Britannia nagy részéről és a francia atlanti-óceáni partvidékről hiányzik, keleten egészen a Bajkál-tóig előfordul. Élőhelyét tekintve nem válogatós, de a magas füvű, nedvesebb területeket különösen kedveli. Magyarországon erdőkben és napos helyeken található.

Összefoglalás[szerkesztés]

A fürge gyík a farkával együtt általában 20-25cm hosszú. Testét a vízisiklókhoz hasonlóan száraz pikkelyek borítják. A pikkelyek összeolvadásától a fejen és hasi oldalon szarupajzsok képződtek. A szorosan elhelyezkedő pikkelyek, pajzsok védik az állatot a környezeti hatásoktól és meggátolják a testük kiszáradását. A kültakaró színe egyben segíti a rejtőzködést is. A gyíkokra jellemző, hogy növekedésük során többször vedlenek. Kövekhez, faágakhoz dörgölőzve, darabokban válik le róluk a régi kültakaró felső rétege.

A fürge gyík gyors mozgásáról kapta a nevét. Lábai gyengék, mozgás közben nem bírják a testet felemelni. Gyorsaságát a hajlékony gerincoszlopa és a hozzákapcsolódó izomzat biztosítja. A szervezeti sajátossággal a teste gyors, kígyózó mozgással halad előre. A fürge gyík változó testhőmérsékletű, ezért gyakran sütkérezik a napon. Ilyenkor melegíti fel testét, ami az életfolyamatainak felgyorsulásához szükséges. Hűvös, esős időben rejtekhelyén marad. Napsütéses időben szinte egész nap rovarokra, pókokra vadászik. A táplálék megszerzésében rejtőszíne, gyors mozgása és kiváló látása segíti. Természetes ellenségei közé tartozik a rézsikló, a gólya, a varjú és a nyest. A homokos talajba rakja 5-10 lágy héjú tojását, melyeket a nap melege költ ki. Fagymentes helyen téli álmot alszik.

Életmódja[szerkesztés]

Párzó fürge gyíkok. A zöld hím farkán látszik, hogy az eredeti ledobása után nőtt pótlék

A fürge gyík október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár meglehetősen korán megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, egyenesszárnyúak, legyek stb.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak májusban érkezik el, ilyenkor az esetleg összetalálkozó hímek vehemens, bár komolyabb sérüléssel sosem járó harcot vívnak, melynek legfeljebb egy-egy alapvetően is ledobható farok esik áldozatul. Ha megriadnak valamitől, akár több méter magasból is levetik magukat, a jelenséget főként hímeknél lehet megfigyelni a párzási időszakban. Kb. 5-6 hét után ássa el nőstény puha héjú tojásait avar vagy kövek alá. A rejtekhelyre később földet is kapar, hogy melegen tartsa a 10-12 tojást. A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki, és azonnal megkezdik önálló életüket. Az idősebb egyedeknél általában később vonulnak telelni.

Védettsége[szerkesztés]

Egyelőre általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett. Emberi részről leginkább az élőhelyek pusztulása és elszigetelődése befolyásolhatja károsan az állományát. Számos természetes ellensége van, többek között a rézsikló, egerészölyv, a sün és házi macska. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Természetvédelmi értékét 25 000 forintban szabták meg.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fürge gyík. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. [2019. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 23.)

Források[szerkesztés]