Földi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földi Mihály
A negyvenesztendős Földi Mihály
A negyvenesztendős Földi Mihály
Élete
Született1894. október 14.
Budapest
Elhunyt1943. október 16. (49 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
SzüleiFrankl Sándor
Steiner Mária
HázastársaAczél Margit
(h. 1919–1922)
Tsuk Jolán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, novella, színmű
A Wikimédia Commons tartalmaz Földi Mihály témájú médiaállományokat.

Földi Mihály Miklós, szül. Frankl Miksa (Budapest, 1894. október 14. – Budapest, 1943. október 16.) orvos, író, újságíró, kritikus, a Pesti Napló szerkesztője; a Petőfi Társaság tagja.

Fia Szőnyi Sándor író (1910–1989)[1] és Földi Mihály orvos, limfológus professzor (1920–2018).[2]

Pályája[szerkesztés]

Budapesti zsidó családban született, eredeti neve Frankl Miksa. Apja Frankl Sándor, anyja Steiner Mária. Már diákként is írt novellákat, ezek egyike, a Peterzilka bácsi megjelent és sikert aratott. Tizenkilenc éves volt, amikor napvilágot látott első novelláskötete. Az első világháborúban katona volt, 1917-ben orvosi oklevelet szerzett és egy ideig katonaorvosként működött. Később az írás és a lapszerkesztés lett főfoglalkozása.

1920-tól a Nyugat segédszerkesztőjeként dolgozott. Később a Pesti Napló munkatársa, 1924-től (vagy 1930-tól?) 1939-ig, a lap megszűnéséig pedig szerkesztője volt. Számos színikritikája jelent meg, többek között a Nyugatban. Néhány vígjátékot is írt, ám ezek bemutatói nem arattak sikert. Tanulmányai kötetekbe gyűjtve is megjelentek (Hamlet királykisasszony, 1922; Kiáltás a válságból, 1936). Igazi műfaja azonban a regény, közelebbről a pszichoanalízis eredményeit is felhasználó lélektani regény volt. Az 1930-as években évente jelent meg egy-egy új regénye.

1919. június 5-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Adler Adolf és Czeizler Janka lányát, dr. Aczél Margit orvost.[3] 1922-ben elváltak. 1926. december 24-én Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött Tsuk Jolánnal, Tschuk Miksa és Weinberger Ida lányával.[4]

Írói munkássága[szerkesztés]

Az 1920-ban megjelent Szahara című regényéről Kosztolányi Dezső írt terjedelmes kritikát a Nyugatban.[5] Ebben kiemeli az író tehetségét, a mű gondolatiságát és eredetiségét. „Irodalmi szempontból azt mondhatom, hogy a könyv kíméletlen és kegyetlen. Kíméletlenül és kegyetlenül tárja föl a mai társadalmat, melynek nincsenek erkölcsi törvénytáblái.” Méltatja a regény eszköztelen és kifejező stílusát, művészi szerkezetét, de leírja ellenvetéseit is: a szerző túl sötéten lát, „nem tud utat jelölni a jövőre, csak tagad, de semmit se állít. (…) Ha e család rajza naturalisztikus, akkor hihetetlen. Ha szimbolikus, akkor igazságtalan.” Bár úgy látja: „Döbbenetes adalékok vannak benne a huszadik századbeli lélek gondolati tragédiájához…”, kritikusként Kosztolányi mégis azt látná szívesen, ha a szerző visszatérne a kezdeti novelláit jellemző, „naturalistá”-nak mondott stílushoz.

A későbbi regényekben nem ez történt. Az író műveiben dominálnak a sötét színek, a sérült idegzetű hősök, a démonikus belső vagy földöntúli erők, esetenként misztikus tartalmak, érződik Dosztojevszkij (akiről tanulmányt is írt) és Freud hatása.

A Halasi-Hirsch fiú (1926) megújulásra vágyó zsidó hőse katolikussá lesz, de hiába küzd, nem tudja legyőzni a hagyományok hatalmát. A csábító (1928) hőse, Haliczky Gábor tanár úr kiegyensúlyozott tudósi életébe hirtelen berobban a forró érzéki vágyódás, ellenállhatatlanul törnek fel belőle az addig elfojtott belső romboló erők. A regényt korabeli kritikusa „A képzelet demonológiájának a legmaibb lélektan kemény ítélőszéke előtt is fölényesen megálló mesterműve”-ként mutatta be.[6]

A Kádár Anna lelkében (1931) misztikus és fantasztikus elemek keverednek, miközben az író a tudatalatti mélységeibe vezeti az olvasót. A regény fiatal hősnőjében a szellem és a test külön életet él, és a kettő állandó harcot folytat egymással. „Az öntudat-hasadás problémájának kétségtelenül ez a legmerészebb elgondolású magyar regénye.” – vélekedett róla Pintér Jenő. Amikor a Nemzetközi PEN Club meg akarta jutalmazni két év regénytermésének legjobb alkotását, a Magyar PEN Club bírálóbizottsága ezt a regényt jelölte a versenyre. Az elképzelés szerint negyvenöt ország egy-egy regényt nevezhetett be a pályázatra; ezeket lefordították volna francia nyelvre, majd a jutalmazott munkát negyvenöt nyelvre ültették volna át. A terv eredeti formájában nem valósult meg, de a Kádár Anna lelke jelölésén a hazai sajtó egy része felháborodott. „Földi Mihálynak a magyar nemzeti színekben való kiküldése egy párizsi világversenyre provokálása annak a magyar közvéleménynek, amely az irodalom tükrében a magyar élet visszfényét akarja látni. Ez a közvélemény meg fogja találni ezzel szemben a megtorlás eszközeit.” – írta fenyegetően a Magyarság című lap (1931. február 13.).

Kettős életet él Korn Klotild, az Isten országa felé (1932) fiatal hősnője is. A 20. század elején játszódó regény egy nagyszabású trilógia első része. Isten a Földre küldi az Ördögöt, hogy megbüntesse az emberiséget romlottságáért. Az Ördög jelenlétéről, romboló hatalmáról egyedül Korn Klotildnak van tudomása; őt az Ördög az igazságszolgáltatás kezére juttatja, és kivégzik. A második részben (A meztelen ember, 1933) az események bonyolítása és a lelki élet rajza egyre inkább szimbolikus értelművé válik; az Ördög Korn Klotild szerelmesét akarja fölhasználni céljai elérésére, de előle a férfi öngyilkosságba menekül. A trilógia harmadik része (A lázadó szűz, 1934) egy orvosnő története: Korn Klotild és szerelmese lelki örökségét ő viszi tovább és azt vallásos elszánással, megmagyarázhatatlan csodák segítségével juttatja diadalra. „A trilógia a modern kor lelki válságainak misztikus regénye, egyesek szerint regényformába öltöztetett misztérium, mások szerint csodás elemmel telített eposz a[z első] világháború koráról.”[7] Németh László a trilógia első részét "transzcendens ponyvának" nevezte.

Illés Endre szerint Földi Mihály „Trilógiája az első magyar kísérlet a misztikus regény megteremtésére.”; későbbi regényei (A házaspár és A század asszonya) letisztult, egyszerűbb alkotások. „Ezek a legérettebb munkái. Talán éppen azért, mert semmi kendőzés nincs többé bennük.”[8] Kárpáti Aurél úgy látta, hogy e két regény a következővel (A viszony, 1937) együtt újabb trilógiát alkot. „A lélek trilógiája után Földi Mihály megírta a test trilógiáját is.” Itt már nincsenek földöntúli hatalmak, csak maga a földi valóság. Az első könyv egy házaspár testi és lelki kapcsolatait, a második a család és válsága, A viszony pedig az illegális szerelem, a szerelmi háromszög témakörét járja körül, „a vizsgálódásnak szinte tudományos részletességével, következetességével és tárgyilagosságával.”[9]

Munkái[szerkesztés]

  • Péterke, Szeppi meg a többiek. Novellák. Budapest, 1913
  • Sötétség. Regény. Budapest, 1918
  • Szahara. Regény. Budapest, 1920
  • Rabok. Novellák. Budapest, 1920
  • Hamlet királykisasszony. Tanulmányok. Budapest, 1922
  • Mámorosak. Regény. Budapest, 1924
  • Sándor és Sándor. Regény. Budapest, 1924
  • Az élet tolvaja. Regény. Budapest, 1925
  • Valakit szeretni kell. Novellák. Budapest, 1925 MEK online változat
  • Engem szeress. Vígjáték. Magyar Színház: 1925
  • Bubi. Vígjáték. Magyar Színház: 1926
  • Utolsó felvonás. Kamara Színház: 1926
  • Orvosok. Elbeszélések. Budapest, 1926 MEK online változat
  • A Halasi-Hirsch fiú. Regény. Budapest, 1926
  • A másik élet. Novellák. Budapest, 1927 MEK online változat
  • A csábító. Regény. Budapest, 1928
  • Az utolsó álarc. Regény. Budapest, 1928
  • A láthatatlan út. Budapest, 1929 MEK online változat
  • Övék az élet. Regény. Budapest, 1929
  • Kezdődik újra minden. Regény. Budapest, 1930
  • Kádár Anna lelke. Regény. Budapest, 1931
  • Isten országa felé. Regény. Budapest, 1932 (A trilógia első része.)
  • A meztelen ember. Regény. Budapest, 1933 (A trilógia folytatása.)
  • A lázadó szűz. Regény. Budapest, 1934 (A trilógia befejezése.)
  • A házaspár. Regény. Budapest, 1935
  • Urak és szolgák. Novellák. Budapest, 1936
  • Kiáltás a válságból. Tanulmányok. Budapest, 1936
  • A század asszonya. Regény. Budapest, 1936
  • A viszony. Regény. Budapest, 1937 online MEK online változat
  • A miniszter. Regény. Budapest, 1938
  • Párizsi menyasszony. Novellák. Budapest, 1938
  • Menekülők. Regény. Budapest, 1939

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szállási Árpád i. m., Orvosi Hetilap
  2. In memoriam. Lymphology 51 2018, 184–192.
  3. Frankl Mihály és Aczél Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 2339/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  4. A házasságkötés bejegyezve Budapest IV. ker. polgári házassági akv. 327/1926. folyószám alatt.
  5. Kosztolányi Dezső (1920). Szahara (Földi Mihály új regénye). Nyugat (11–12. szám). (Hozzáférés: 2012. december 8.)  
  6. Szilágyi Géza (1928). Földi Mihály: A csábító. Nyugat (10. szám). (Hozzáférés: 2012. december 8.)  
  7. Pintér Jenő i. m.
  8. Illés Endre (1937). A század asszonya. Nyugat (1 . szám). (Hozzáférés: 2012. december 8.)  
  9. Kárpáti Aurél (1938). A viszony. Földi Mihály új regénye. Nyugat (1. szám). (Hozzáférés: 2012. december 8.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]