Forza Italia (2013)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forza Italia
(Hajrá Olaszország!)

Adatok
ElnökSilvio Berlusconi
SzóvivőAntonio Tajani

Alapítva2013. november 16.
ElődpártSzabadság Népe
Ifjúsági tagozatForza Italia Giovani
PártújságIl Mattinale
Tagok száma165.000 (2016)

Ideológialiberális konzervativizmus, kereszténydemokrácia,[1] liberalizmus
Politikai elhelyezkedésJobbközép
Parlamenti jelenlétKépviselőház
45 / 400
Szenátus
18 / 200
Regionális Tanácsosok
73 / 897
Európai pártEurópai Néppárt
EP-frakcióEurópai Néppárt
Hivatalos színeiAzúrkék
Weboldala

A Forza Italia (FI) egy jobbközép olaszországi politikai párt, amelyet 2013. november 16-án alapítottak meg. A párt neve az 1994 és 2009 között létező párttal vállal ideológiai és politikai folytonosságot.

A párt tagjai az egykori Szabadság Népe párt soraiból kerülnek ki, a párt Angelino Alfanóhoz közel álló szárnya kivált az újjáalakuló régi-új pártból és megalapította az Új Jobbközép nevű pártot.

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Kudarcok[szerkesztés]

A Forza Italia újraalapítása már 2011-ben felvetődött, amikor a Szabadság Népe párton belül komoly gondok és harcok voltak. A jobboldali párt 2012-es helyhatósági választásokon szenvedett veresége után, úgy döntött Berlusconi, hogy visszatérnek '94 szellemiségéhez.

Ekkor még Berlusconi elutasította ezt a felvetést, a 2013-as parlamenti választásokra készült, ahol a Szabadság Népe kisebb vereséget szenvedett: a párt fellegvárának számító Szicíliában az 5 Csillag Mozgalom győzött, emellett több megyét elhódított tőle a párt Ligúriában és Szardínián is.[2][3]

2013-as helyhatósági választás[szerkesztés]

Az ez évi helyhatósági választásokon viszont súlyos vereséget szenvedett a jobbközép koalíció: 23 településen tartottak választásokat, amikből 10 jobboldali volt. A jobboldal elvesztette az összes települését: Trevisóban – amely az Északi Liga egyik fellegvára volt – a jobboldal az Északi Liga jelöltjével vesztett. Lombardiában Bresciában és Sondrióban is baloldali jelölt nyert. Szicíliában 4 jobboldali elköteleződésű városában tartottak választást: Catania, Messina, Siracusa és Ragusa településeken, amik egyben megyeszékhelyek is, ezeket mind elvesztette a jobbközép koalíció, Ragusában az 5 Csillag Mozgalom, a többi településen a baloldal nyert. Rómában is a baloldali jelölt győzött. Egyedül Udine megye maradt jobboldali, ahol megyei választást tartottak.[4][5]

Az ellenzékiség[szerkesztés]

2013 novemberében Berlusconiék bejelentették, hogy feloszlatják a Szabadság Népét amit a párt november 15-i nemzeti tanácsának gyűlésén akart hivatalosan bejelenteni. Ezen az eseményen Alfano nem akart részt venni. Berlusconiék a Forza Italiaval a Letta-kormány ellenzékévé akart válni.

2013. november 16-án Angelino Alfano bejelentette, hogy a Forza Italia létrehozásában nem akar részt venni és továbbra is Enrico Letta kormányát támogatja, így az ő vezetésével megalakult az Új Jobbközép nevű párt.

2015-ös helyhatósági választások[szerkesztés]

2018-as választások és a 2019-es európa parlamenti választás[szerkesztés]

Draghi-kormány[szerkesztés]

A 2022-es választások után[szerkesztés]

Ideológia[szerkesztés]

A párt, akárcsak az elődpárt illetve a Szabadság Népe koalíció, egy jobbközép gyűjtőpártként működik. Beleértve kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata szemléletű politikusokat. Magát a Forza Italia "liberális, katolikus, reformer, mérsékelt" pártként jellemzi, amely a "jobboldallal szövetségben alternatívát nyújt a baloldallal szemben" de magukat nem tartják jobboldalinak.[6]

Amikor 2012-ben Angelino Alfano és köre kilépett a pártból és megalapította az Új Jobbközép pártot, akkor a párt és maga Berlusconi is szorgalmazta, hogy a párt visszatérjen a liberális gyökerekhez.

Gazdasági kérdésekben a párt a piacot támogatja és kevésbé a közszférát. Elsősorban a munkáltatók, vállalkozók érdekeit képviselik: adócsökkentés, közkiadások csökkentése. Fontosnak tartják az egykulcsos adórendszer bevezetését.

Külpolitikájukat tekintve enyhe euroszkepticizmussal, de támogatják az Európai Uniót, a NATO-t és az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatot. Oroszországgal is jó viszonyt ápolnak gazdasági okokból, azon olasz vállalatok érdekeit védik, akik az orosz piacra exportálnak.[7].

Társadalmi ügyekben a párt konzervatív álláspontot képvisel, az 1994-ben elfogadott értékek mentén. 2014-ben a párt támogatta, hogy az azonos nemű pároknak elérhető legyen a bejegyzett élettársi kapcsolat, viszont a házasságot ők kizárólag férfi és nő között tartják elfogadhatónak. Emellett ellenzik, hogy az iskolákban a gender tanulmányokat oktassák. A párt számos tagja abortuszellenes.

Választási eredmények[szerkesztés]

Parlamenti választások[szerkesztés]

Képviselőház
Év Szavazatok % Mandátumok +/− pártelnök
2018 4 596 956 14
106 / 630
Silvio Berlusconi
2022 2 278 217 8,11
45 / 400
Csökkenés 61 Silvio Berlusconi
Szenátus
Év Szavazatok % Mandátumok +/− pártelnök
2018 4 358 004 14,4
58 / 315
Silvio Berlusconi
2022 2 279 802 8,27
18 / 200
Csökkenés 40 Silvio Berlusconi

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Parties and Elections. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  2. Elezioni politiche italiane 2013. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  3. Elezioni 2013, cronaca ora per ora. Grillo: “Il modello Sicilia è meraviglioso”. ilfattoquotidiano.it, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
  4. Ezt a júniust szívesen elfelejtené a jobboldal. mno.hu, 2013. június 30. [2017. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
  5. Elezioni 2013. corriere.it, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
  6. Berlusconi chiarisce: «Noi non siamo di destra. Ecco dove va Forza Italia». (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  7. Fi, Berlusconi sul palco di Fiuggi. Coro dalla platea: "Un presidente, c'è solo un presidente", 2017. szeptember 17.