Forssa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forssa (Forssa)
Forssa elhelyezkedése
Forssa elhelyezkedése
Forssa címere
Forssa címere
Közigazgatás
Ország Finnország
RégióHäme
Rangváros
Alapítás éve1923
PolgármesterTapani Venho
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség17 185 fő (2017. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület254,7 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Térkép
é. sz. 60° 48′ 50″, k. h. 23° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 60° 48′ 50″, k. h. 23° 37′ 20″
Forssa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forssa témájú médiaállományokat.

Forssa a dél-finnországi (Häme) tartományban található 18 000 fős település, a régió egyik gazdasági központja. Elhelyezkedése előnyös mind a lakosság számára, mind pedig gazdasági szempontból, mivel Finnország három legjelentősebb városa — Helsinki, Tampere és Turku — között található. Forssa községet hivatalosan 1923-ban alapították, majd 1964-ben emelkedett városi rangra. 1969-ben egyesítették szomszédos településével, Koijärvivel.

A város többek között évente megrendezett kulturális és sport eseményeiről híres, mint például a TyykiBlues és a Forssan Hiljat zenei fesztiválok, a forssai némafilmfesztivál, a Pick-Nick veteránautó kiállítás, vagy a Suvi-ilta maraton.

Történelem[szerkesztés]

A város történelme a 19. század közepére nyúlik vissza, amikor a svéd származású Axel Wilhelm Wahren (1814 – 1885) megalapította Forssa nevű textilgyárát a Loimijoki folyó partján. Wahren Stockholmban született egy kereskedő fiaként. Ruhafestőként dolgozott, iparossegéd éveiben lehetősége nyílt bejárnia egész Európát, és megismerkednie a textilipari újításokkal. 1838-ban költözött Finnországba, Jokioinenben bérelt egy ruhagyárat és vezette azt mintegy tíz éven keresztül. 1847-ben hozta létre a Forssa vállalatot, ami élete fő műve lett, és amit folyamatosan fejlesztett. Elsőnek a fonoda kezdte meg működését 1849-ben, majd 1856-tól a Wiksberg szövőüzem is. Az üzemekhez létrehozott a munkások számára lakóházakat, kórházat, könyvtárat, iskolát és parkot is. Fejlesztései közül az egyik legkiemelkedőbb az 1861-ben — Finnországban elsőként — létrehozott textilnyomó részleg. A gyárnak 1926-ig (a Pori Pamut cég tevékenységének bővítéséig) nem volt versenytársa Finnországban a nyomott szövet előállításában.

Loimijoki folyó

A 19. századi Forssa sok szempontból példaként szolgált. A gyár és a köré épült község az akkori viszonyokhoz képest igen jól szervezett volt, az egészségügy, szabadidős tevékenységek és az oktatás terén is. A virágzó iparág felhívta a figyelmet a művészet és a kultúra iránt, így számos kiemelkedő művész útja Forssán át vezetett.

A település emellett az 1903-as forssai kongresszus miatt került be a történelemkönyvekbe mint a munkásmozgalomban vezető szerepet játszó tényező. A Finn Szociáldemokrata Párt ezen az alapítóülésének is tartott eseményen vette fel jelenleg is használt nevét. A találkozón megfogalmazott célkitűzések egészen 1952-ig a párt hivatalos programjának részét alkották.

1934-ben a Forssa egyesült a Finlayson vállalattal, így létrejött a Finlayson Forssa Oy (részvénytársaság). A cég központi irodája Tamperébe került, de a nyomott szövet előállítását továbbra is Forssában összpontosították.

Az 1970-es évektől textilipari jelentősége csökkent. A fonoda 1981-ben, a szövőüzem pedig 1996-ban fejezte be működését. Az utolsó méter nyomott szövetet 2009 őszén készítették.

Az 1960-as években a városkép kezdett megváltozni. Armas Puolimatka Forssában hozta létre Rakennusvalmiste nevű vállalatát; gyárépületeinek és fejlesztéseinek köszönhetően hamarosan kialakult az 1970-es évek modern városközpontja.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés]

Wahren-központ
  • Az egykori fonoda területe (Kehräämöalue): A folyó partján álló vörös téglás épületek meghatározó képét alkotják a városnak. A szövőüzem térsége ma üzletközpontként, a fonoda pedig oktatási, kulturális és szabadidős központként üzemel (Wahren-központ). Itt találhatóak a város múzeumai (pl. a Forssai, a Természettudományi és a Textilmúzeum), könyvtára, és egy 2007-ben felújított park is.
    Forssai templom
  • Forssai templom: A neogótikus stílusú kőtemplom építését 1914-ben kezdték el Josef Stenbäck építész tervei alapján. 1917-ben készült el, de csak egy évvel később, 1918 szeptemberében avatták fel.
  • Hevossilta múzeum (Museotila Hevossilta): A múzeumban megismerkedhetünk a délnyugat-finnországi vidéki élet két időszakával: a 16. és 19. század jellegzetességeivel. A múzeum mellett lehetőség nyílik rendezvények, találkozók szervezésére, levezetésére korhű díszletek között, valamint hagyományos szaunák is várják a látogatókat.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kaupunkien ja kuntien lukumäärät ja väestötiedot. Association of Finnish Municipalities. (Hozzáférés: 2019. február 15.)

Források[szerkesztés]