Feketeszárnyú kuhi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketeszárnyú kuhi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kuhiformák (Elaninae)
Nem: Elanus
Faj: E. caeruleus
Tudományos név
Elanus caeruleus
(Desfontaines, 1789)
Elterjedés
A feketeszárnyú kuhi elterjedési területe   egész éves   telelőhely
A feketeszárnyú kuhi elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketeszárnyú kuhi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszárnyú kuhi témájú médiaállományokat és Feketeszárnyú kuhi témájú kategóriát.

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrika Szahara alatti részén, a trópusi Ázsiában és Európában, Spanyolország területén honos. Szavannák, sztyeppék és félsivatagok lakója. Magyarországon 2012-ben észlelték először, a Zámolyi-medencében – Európában Lengyelországban, Görögországban, Ausztriában, Magyarországon és Németországban alkalmanként szintén észleltek már kuhikat.[2]

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter. Szemei vörösek, hátoldala kékesszürke, hasi része világos, szárnyai feketék. Feje viszonylag nagy, farka rövid. Lábai sárgák.

Kifejlett példány röpképe
és egy fiatal

Életmódja[szerkesztés]

Kiemelkedő pontról vagy a levegőben vadászik, rovarokból, főleg sáskákból álló táplálékára.

Szaporodása[szerkesztés]

A sólymoktól eltérően készít fészket, általában tüskés bokorba. A fészekanyagot a hím hordja, míg a tojó a fészket építi. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 26 napig kotlik.

Tojásai

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]