Fagypúp
A fagypúp a periglaciális területeken kialakuló kis méretű felszíni forma. A nemzetközi szakirodalom által használt elnevezése a tufur, amely a magyar nyelvben nem honosodott meg.
Jellemzők[szerkesztés]
A fagypúpok zárt gyeptakaróval rendelkező tőzeges, finom agyagos anyagban jönnek létre. Jellemző elterjedési területük a sarkvidék, de a délebbi területek magasan fekvő fennsíkjain is megjelenhetnek. Kizárólag sík, illetve nagyon enyhén lejtő felületeken fejlődnek ki. A halmok rendezetten, egyenletes eloszlásban sorakoznak egymás mellett. Rendezettségük avatatlan szemlélő számára emberi kéz munkájának is tűnhet. A fagypúpok magassága maximum 1,5 méter, átmérőjük legfeljebb 3 méter.
Keletkezés[szerkesztés]
A keletkezés oka a földfelszínt borító gyeptakaró egyenetlenségének köszönhető. A különböző vastagságú tőzegréteg eltérően hőszigeteli a földet. A vastagabb tőzegtakaróval fedett felületen ősszel hamarabb fagy meg a talaj víztartalma. A megfagyott talaj a megnövekedett nyomás miatt felpúposodik, ez vezet a látványos halmok kialakulásához.
Források[szerkesztés]
- Általános Természetföldrajz - Budapest 1992; ISBN 963-18-8928-9; 384-386