Esélyegyenlőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római szerződés, 1957) 7. cikkében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról), valamint a 119. cikkében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is.

Az amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A cikk erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében.

Esélyegyenlőségi törvény Magyarországon[szerkesztés]

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról