Entamoeba histolytica
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 E. histolytica trofozoiták. Az endoplazmában fagocitált vörösvértestek láthatók
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Entamoeba histolytica Schaudinn, 1903 | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Entamoeba histolytica témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Entamoeba histolytica témájú kategóriát. |
Az Entamoeba histolytica egy az amőbák (Amoebozoa) országába tartozó, protozoon (állati egysejtű). Emberi élősködőként a vastagbélben elszaporodhat, megbetegedést, úgynevezett amőbiázist okozva. Nevének jelentése: szövetoldó bélamőba.
Morfológia és életmód[szerkesztés]
Az Entamoeba histolytica sejtnek két megjelenési formája ismert (számos más protozoonhoz hasonlóan): a mozgó, táplálkozó, szaporodó trofozoita (trophozoita), valamint a kedvezőtlen környezeti tényezők hatására kialakuló, burokkal körülvett ciszta (cysta).
A trofozoita 10–50 μm méretű sejt, centrális helyzetű maggal. Állábakkal (pseudopodium) mozog. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodik. Anaerob életmódot folytat. Az emberi vastagbélben él, ahol elsősorban a nyálkahártya szöveteivel táplálkozik: miután adhéziós molekuláival hozzátapadt a vastagbélhám sejtjeihez, úgynevezett hisztolitikus enzimeket szabadít fel, melyek feloldják a nyálkahártya szöveteit, alkalmassá téve azokat a fagocitózisra. A béltartalomból izolált trofozoiták mikroszkóppal vizsgálva felismerhetők arról, hogy fagocitált vörösvértesteket tartalmaznak.
A ciszta 6–25 μm átmérőjű, kerek képlet, melynek egy, kettő vagy négy magja van, és gyakran tartalmaz ún. kromatoid testet. Nedves környezetben hetekig életképes, de a szárazságot és a magas hőmérsékletet rosszul tűri. A kihűlt székletben csak ciszta alakok figyelhetők meg.
Az E. histolytica világszerte (így Magyarországon is) előfordul, gyakori Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezeken a helyeken rendszerint súlyosabb betegséget okoz, mint másutt.
Entamoeba dispar[szerkesztés]
Az Entamoeba dispar az E. histolytica-val morfológiailag megegyező amőba. Gyakrabban fordul elő a vastagbélben, mint a másik, viszont nem okoz megbetegedést (apatogén). Cisztáját az E. histolytica-étól molekuláris vizsgáló módszerekkel lehet elkülöníteni.
Források[szerkesztés]
- Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2. átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003. ISBN 963-202-766-3. 446-449. old.
További információk[szerkesztés]
- Angol nyelvű leírás sok képpel – a Dél-Karolinai Egyetem anyaga
