Egészségügy
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az egészségügy
- a társadalom azon tevékenységeinek strukturált rendszere, amely az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és gyógyítását, krónikus betegségek esetében azok kezelését szolgálja,
- az ember és ezen keresztül a társadalom szociális biztonságának része, melynek
- megteremtése és garantálása az állam feladata,
- melyben számít az egyén és a társadalom aktív közreműködésére.
Másfajta megközelítésben az egészségügy a társadalom mindenkori egészségkultúrájának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testülettel és közhatalmilag legitimált szakmai-tudományos paradigmával, amelynek keretei között a részben populációs szintű, részben személyre szóló ellátások az egészségi állapot javítását, a betegségek megelőzését, és ha kell, gyógyítását, gondozását, rehabilitációját szolgálják.
Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO)[1]
Az egészség dimenziói:
- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége
Közegészségügy fogalma[szerkesztés]
„A közegészségtan az a tudomány, amely az ember egészsége megőrzésének,megvédésének és fokozásának feltételeit kutatja: tanulmányozza a környezetnek az emberre gyakorolt hatását és az egészséges életmód követelményeit.”A közegészségügy a közegészségtan, vagyis az egészségtudomány elméleti megállapításainak gyakorlati alkalmazása, a megvalósítására irányuló intézkedések összessége.” (1)[2]
Az egészségügy szereplői Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon jelenleg az egészségügy szervezésével, irányításával és társadalmi felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása és az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség számos közigazgatási szervet érint, így különösen:
-a Kormányt,
-az Emberi Erőforrások Minisztériumát,
-az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot,
-a Pénzügyminisztériumot,
-különféle központi hivatalokat:
--Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat;
--Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (melynek elnevezése 2015. március 1-jével Egészségügyi Nyilvántartási
és Képzési Központra változott, majd 2017. január 1-jével megszűnt. Az ENKK általános jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lett);
--Állami Egészségügyi Ellátó Központ (2021. január 1-től megszűnt, helyét az Országos Kórházi Főigazgatóság veszi át);
--Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet;
--Országos Gyógyszerterápiás Tanács;
--Országos Egészségbiztosítási Pénztár (2017. január 1-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK);
--Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (2017. január 1-től Integrált Jogvédelmi Szolgálat))
Megemlítendők még a nem közigazgatási szervek is, mint például
-egyes szakmai testületek (Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottság),
-szakmai kamarák (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara),
-szakmai kollégiumok (Egészségügyi Szakmai Kollégium).
Az egészségügyi igazgatás szereplői között civil szervezetek is megtalálhatóak, így például
-betegegyesületek (Nemzeti Betegfórum)
-és szolgáltatók egyesületei (Magyar Kórházszövetség).[3].
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ WHO. Constitution of the World Health Organization Archiválva 2008. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Geneva, 1946. Accessed Page 20 of "NATIONAL MENTAL HEALTH POLICY 2001-2005" on March 2001
- ↑ eredeti forrás: Bakács T., Jeney E., Tarján R., és mtsai.: A higiéne tankönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.1960Egészségtudomány 2010. 4.szám 2. oldal [1]
- ↑ Dr. Bándi Imre: Az egészségügyi ágazat közbeszerzései, 2021. január 31. (Hozzáférés: 2022. június 13.)
További információk[szerkesztés]
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Friedrich Ildikó: Egészségügyi felvilágosítás a 18. századi Magyarországon; SOMKL, Bp., 2002 (Libri historiae medicae)
- Balázs Péter: Egészségügyi szabályozás a XVIII. század végén. Magyar Királyság és Erdély. Rendeletek és tervezetek, 1770–1793, 1-2.; MATI, Bp., 2016 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
