Dimetilformamid
(Dimetil-formamid szócikkből átirányítva)
| N,N-dimetilformamid | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | N,N-dimetilmetánamid | ||
| Más nevek | dimetilformamid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 68-12-2 | ||
| PubChem | 6228 | ||
| ChemSpider | 5993 | ||
| RTECS szám | LQ2100000 | ||
| |||
| |||
| UNII | 8696NH0Y2X | ||
| ChEMBL | 268291 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H7NO | ||
| Moláris tömeg | 73,09 g/mol | ||
| Megjelenés | tiszta folyadék | ||
| Sűrűség | 0,944 g/cm³, folyadék | ||
| Olvadáspont | -61 °C | ||
| Forráspont | 153 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4305 (20 °C), εr = 36,71 (25°C) | ||
| Viszkozitás | 0,92 cP 20 °C-on | ||
| Gőznyomás | 0,3 kPa (@ 20°C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 3,86 D (25 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | JT Baker | ||
| Főbb veszélyek | éghető | ||
| NFPA 704 |  2
1
0
| ||
| R mondatok | R61 R20/21 R36 | ||
| S mondatok | S53 S45 | ||
| Lobbanáspont | 58 °C | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon amidok | Acetamid, Formamid, hexametil-foszforamid | ||
| Rokon vegyületek | Dimetil-szulfoxid, acetonitril, N-Metilformamid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dimetilformamid színtelen folyadék (fp. 153 °C). Vízzel, és a paraffinok kivételével majdnem minden szerves oldószerrel elegyedik.
Az iparban és a laboratóriumban egyaránt nagyon fontos oldószer. Oldja a poliakrilnitrilt, a PVC-t, a poliamidokat és a peptideket, a poliuretánokat és az epoxigyantákat.
Felhasználják még szerves szintézisekben, pl. egyes heterociklusos vegyületek előállításában.
Előállítás[szerkesztés]
Dimetil-aminból állítják elő
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Furka Árpád: Szerves kémia, 657. oldal. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 963-19-2784-9
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylformamide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.